A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. április 26., 8. rendes

ja. A háború tartama alatt törzsorvosi rangban a budapesti honvéd helyőrségi kórház elmebeteg osztályának is orvosfőnöke volt. E minőségben teljesített szolgálataiért legfelsőbb kitüntetésben részesült. Tagja a budapesti kir.Orvos Egyesülethek,a közkórházi orvos+társdatnsk,a Nemzetközi büntetőjogi egyesületnek, a Magyar elmeorvosok egyesületének s még több tudományos társu- 1atnak.

Az 1908/1909 tanévben a törvényszéki elmekór és lélektanból magántanárrá habilitálta.tott. Ezen minőségében heti 2 órás collegiumban ismerteti a p* vakor lati la- fontosabb elmekórformákat. Anyagul felhasználja a Budapesten működő bÍróságok és sz Igazságügyi országos megfigyelő és olmegyógyitó intézet bűntettes anyagát ,illetrleg a magánjog terén felmerülő ügyekben a polgári bíróságok által véleményezés céljából kiadott eseteket. Rendszeres elméleti előadásokat tart a törvényszéki orvostani intézet helyis égéiben,amelyeket a gyakorlatából merített példákkal világit meg. Súlyt helyez a gyakorlati előadásokra is , felhas znál van a megfigyelő intézet régebben 100-12C, jelenleg Csonka-magyarország területéről való 40- 50 főnyi betemanearát.

Ónálló dolgozatainak címe:

A testi defeneratió tüneteiről ide- ée elmebetegeknél.

Az elmebetegség színlelése.Gyógyászat.

Adatok a fomsáp’ban fe-ilőfő elmc^etecrgégek

«■J ‘w V> W w

kérdéséhez. Orvosi Hetilap.

A fiatalkorú bűntettesek részére felállítandó intézetekről. A VII. nemzetközi börönügyi congressus eió terjesztett álft?