A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. április 26., 8. rendes

ja. A háború tartama alatt törzsorvosi rangban a budapesti honvéd helyőrségi kór­ház elmebeteg osztályának is orvosfőnöke volt. E minőségben teljesített szolgálatai­ért legfelsőbb kitüntetésben részesült. Tag­ja a budapesti kir.Orvos Egyesülethek,a köz­kórházi orvos+társdatnsk,a Nemzetközi bünte­tőjogi egyesületnek, a Magyar elmeorvosok egyesületének s még több tudományos társu- 1atnak. Az 1908/1909 tanévben a törvényszéki el­mekór és lélektanból magántanárrá habilitálta.­­tott. Ezen minőségében heti 2 órás collegium­­ban ismerteti a p* vakor lati la- fontosabb elme­­kórformákat. Anyagul felhasználja a Budapesten működő bÍróságok és sz Igazságügyi országos meg­figyelő és olmegyógyitó intézet bűntettes anya­gát ,illetrleg a magánjog terén felmerülő ügyek­ben a polgári bíróságok által véleményezés cél­jából kiadott eseteket. Rendszeres elméleti e­­lőadásokat tart a törvényszéki orvostani in­tézet helyis égéiben,amelyeket a gyakorlatából merített példákkal világit meg. Súlyt helyez a gyakorlati előadásokra is , felhas znál van a megfigyelő intézet régebben 100-12C, jelen­leg Csonka-magyarország területéről való 40- 50 főnyi betemanearát. Ónálló dolgozatainak címe: A testi defeneratió tüneteiről ide- ée elme­­betegeknél. Az elmebetegség színlelése.Gyógyászat. Adatok a fomsáp’ban fe-ilőfő elmc^etecrgégek «■J ‘w V> W w kérdéséhez. Orvosi Hetilap. A fiatalkorú bűntettesek részére fel­állítandó intézetekről. A VII. nemzetkö­­zi börönügyi congressus eió terjesztett álft?

Next

/
Thumbnails
Contents