A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1927. március 8., 7. rendes
r- 41 - ü egyelőre nincsenek kötelező gyakorlati idővel összekötve?! az intensivebb készülésre és recapitulálásra. A vidéki egyetemeken,amig a viszonyok megfelelő irányban nem fejlődnek ki,az előadásokat és szigorlatokat magántanárok tarthatnák,, vagy ha ilyenek nincsonek,a rokonszakma tanárai tartanák meg, elsősorban a sebészet tanárai. Hasonló megoldást alkalmaz a Hémotországi szigorlati rendelkezés,amely szerint olyan egyetemi városokban,ahol a fül,orr-gégegyógyászatnak,a szomészetnek,a gyermokgyógyász&tnak, bőrgyógyászatnak stb. klinikája,vagy poliklinik.ája nincson,a hallgatók e tárgyakat nagyobb kórházak megfelelő osztályain tanulhatják /26 ff/; a szigorlat pedig ilyen esetben az illető kórházakban erre kijelölt vizsgáztató /Prüfer/ előtt teendő le, /46 §/. A német tanulmányi és szigorlati rend ilyképen a szükséges képesitést nem teszi függővé attól, hogy az illető tárgyaknak vannak-e már kiinikái,hanem az ismeretek elsajátitására egyéb módon biztositja a lehetőséget. Hazai viszonyaink között,ahol a szigorlatok egyelóre elméletiek lennének,» kérdés a rokonszakma segélyével is megoldható, A bizotság a kifejtettek alapján egyhangúlag javasolja,hogy a fülészét,orr-gégegyógyászat és urológia hallgatása egyelőre heti három órában kötelezővé tétessék,továbbá,hogy amig a tanulmányi rend más módot nem tesz lehetővé,e tárgyakból az orvos jelöltek elméleti szigorlatot tenni tartoznak, végül ajánlja a Tok.Tanártestületnek, hogy ezen jelentését elfogadni és az ügyről a Nagymélt. vall. és közokt.Miniszter úrhoz Ők)— ilv értelemben el őter i es 7.té pt térin i mólt /w+.c«-