A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1927. március 8., 7. rendes
Karunkon rondos tans zókok állíttattak föl őzen tárgyak rószére anélkül,hogy hallgatásuk kötelező lenne. így az előadások látogatása a hallgatóságnak tetszésére van bízva,amely nem ismerve fel ezeknek gyakorlati fontosságát,csak elenyészően kis része él az alkalommal,hogy e tárgykörökből ismereteket szerezzen és a túlnyomó nagy része nem iratkozik be az előadásokra . Ennek következtében az orvosok nagy többsége oklevelet kap anélkül,hogy kelló fogalma lenne ezen tárgyakról. Az élet azonban gyakran hoz utjukba ezek körébe tartozó eseteket,amelyekben hiányos ismereteik következtében,a betegeknek sokszor helyre nem hozható kárára,a legminimálisabb követelményeknek sem képesek megfelelni. Ez a helyzet kétsgtelonül orvosképzésünknek. hiányosságát jelenti .amelynek, kiküszöbölése végett lehetővé kellene tenni,hogy a gyakorlatra bocsátandó orvosok megfeleld képzettséggel bírjanak, e tárgyakból. Ennek érdekében a három tárgy hallgatásának kötelezővé tétele szükséges, de ez egymagában nem lenne elegendő,mert nagy számban lennének olyanok,akik az előadásokat hanyagul,vagy éppen nem látogatnák és a kötelezd előadások dacára a csak fogyatékos ismereteket sajátítanának el. A kérdés kielégítő megoldása csak úgy érhető-» el, ha a medikusok, reászorittatnának arra, hogy tanuljanak, amit egyedül az által lehet oiztos itani,ha az oklevelet elnyerd orvosok tudás tekintetében kötelezd szigorlattal ellenőrzés alá kerülnek. E tárgyak kötelezd szigorlatát illetőleg felmerülhet azon aggodalom,hogy az p dikusoknak nagy megterhelését okozná. Ezzel szemben ns reámutathatunk a német birodalom szigorlati