A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. február 8., 6. rendes

szövegét megállapítja. Az elnöklő Prodékán az ülést újból megnyitván a kar határozataként kihirde­ti, hogy a kar az Adám ügyben a követke­ző declaratiőt teszi : " Az orvosi kar mélyen átérezve erkölcsi és alkotmányos igazságát,az 1926 sze£t. 7-én a nagymélt. vallás és közokt. Miniszter Úrhoz az autonómia vé­delmében intézett feliratában foglaltak­­nakjmély szomorúsággal veszi tudomásul, hogy Dr. ÁDÁM LAJOS tanári kinevezése ügyében saját autonom fölöttes hatósága : a Nagytekintetes Egyetemi Tanács,a társ­karok csatlakozó véleménye daczára is,az orvosi karéval ellentétes álláspontra he­lyezkedett. Elégtételünkre szolgál és enyhíti csalódásunk keserűségét,hogy a Nagytekin­­tetü Egyetemi Tanács ezt nem a fenti me­morandumunkban kifejtettek tagadásával,ha nem a bonyolult jogviszonyok kényszerí­tő hatása alatt teszi és cselekszik akkor, midőn felsőbb akaratának kiküldött tanács—­­biztos utján szerez idelent érvényt. Köteles tisztelettel fogadjuk a tanács biztos ur intézkedéseit. De ez ügyben kéz--—> dettől fogva az igazság és az egyetemi au,— tonom szokásjogok alapján állva a k«r kir­­jelenti,hogy eredeti álláspontján tovább­ra is megmarad és türelemmel várja alkot­mányos álláspontjának meg nem szakadt fentartásával e kényszerintézkedések meg­szűnését. A Miniszter Ur azon leiratát,hogy a Dékán lemondását nem fogadta el»kényszerű— ségből ép úgy tudomásul veszi a kar,mint

Next

/
Thumbnails
Contents