A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. január 28., 5. rendkívüli

I , , - 17 -azthogy a kormány Dr. Adam Lajos kinevezését

olykép kívánja fenntartani,hogy 5 a budapesti

orvosi karon, azon a kathedrán működjék»melyre

kineveztetett.

így tehát halaszthatatlanul aktuálissá lett Dr. Ádám Lajos viszonya az orvoskari tanári testülethez.

E viszony megállapításánál nem a kinevezés helyessége»hanem annak érvényessége a mérvadó.

Ha Dr. Idám ^ajos érvényesen van kinevezve»akkor ót eo ipsó megiHetik az egyetemi professorok jogai és terhelik ót ugyanazoknak kötelességei; illetőleg az egyetemi hatóságok és téstületek kötelességei, az o részére az egyetemi professorok functióit biz^sitani. Tehát neki joga és kötelessége a kari üléseken részt venni; joga és kötelessége a szigorlatokon a szigorlati szabályzat szerint részt venni; megilleti ót a tanszéki segédszemélyzet,stb. Teljesen közömbös itt az,vaj jón mindezek az egyetemi profossora nézve az o alanyi jogai,úgy hogy ó , ha ezek tőle megtagadtatnak, alanyi jogának megsértése miatt panaszkodhatik; vagy csupán a tárgyi jog úgynevezett reflexei. Az egyetemi hatóságok kötelesek a tárgyi jogot, vagyis a jogszabályt az egyetemi tanárra vonatkozólag végrehajtani; az egyetemi professor pedig,- még ha nem vrolna is itt szó alanyi jogról- a tárgyi jog megszegése miatt panaszt tehet.

Érvényesen van-e tehát kinevezve Dr.Adám Lajos ,illetőleg nem érvénytelen-e az ő kinevezietése a miatt,hogy az az egyetem meghívása vagy jelölési javaslata nélkül,tehát az egyetem nélkül történt ?

A közigazgatási jog irői azt mondják, hogy a közigazgatási cselekmény árványtelonségét a legsúlyosabb esetekre kell korlátoami.