A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1927. január 7., 5. rendes
jaira fenntartja. Bálint tanár különösnektartja,hogy az előadó újabb előadványban reflektál az ő bizottságban elmondott szavaira. Ez szokatlan,azért kijelenti, hogy most is fentartja azt a kijelentését, hogy egyelőre csak Svédországban :,s Romániában van rendes tanszéke a Röntgenülogiának. A Röntgentanszék hivatása két irányú volna, mz első az orvosi fizika feladatát képezi,a melynek a felállítását a kar már kérte. A második gyakorlati, klinikai vonatkozású feladat,a melyet a tanszék klinika nélkül meg nem oldhat. A mi a specialista-képzést illeti,ahoz nem kell tanszék. Figyelmeztet arra is,hogy esetleg Kelen kidölése esetén mem lesz esetleg utód. Korányi Sánddr tanár : a jelentés nem győzte ót meg a Röntgen tanszék szükségességéről. U annak idején helyeselte, hogy valakinek a szenélye honoráltassék tanszékkel, pl. Schaffer-t, vagy Illyés,-t pártfogolta. «Jelen esetben másról van szó. A Röntgenologushoz úgy pl. Kelenhez is beteg egy magában nem fordulat,csak a szakorvossal együtt,mert nem képes egy magában eligazodni. A Röntgen vizsgálat mindig kapcsolatban kell, hogy legyen az összes vizsgálati eredményekkel. A Röntvén vizsgálat tehát,mint önálló tevékenység veszélyes. A Röntgen tanszék nevelte specialista is kell,hogy szűk látókörű legyen. A Röntgen tanszék, működése kis egyetemeken elképzelhető,mert itt a kis távolságok miatt a sebész vagy a belgyógyász _ a vizsgálatoknál jelen iahet. Emlékeztet arra,hogy a közelmúltban, amikor a II.sz. élettani tanszék betöltéséről volt szó és felsoroltak a sürgős szükségleteket a Röntgen tanszékről emlitést sem tettek. Most a klinikák Röntgen laboratóriumai azért működhetnek,mert önmagukat tartják fenn,de eljöhet j
