A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1926. december 14., 4. rendes

pl ssmájá'ban megfelelő festéssel kétféle szövetelemet talált, az egyik a köiőszövates rostoknak,másik a rugalmas rostoknak a legelső jelentkezése. Ezek a sejttest belsejében jönnek létre s az általuk fokos zatosan képzett recézet is mindvégig intraplasmealis marad. Az elemi rostoeskákből lesznek később a vastagabbak s ezek részint a functiő»részint a passiv eltolódás hatása alatt különféleképen átalakulnak,

A lymphosomókban meg tudott különböztetni organ specifikus és a vérerekhez kapcsolt circulasis hálózatot. A kétféle, úgymint lymphovascularis és a haemovascularis hálózatnak kölcsönhatását nemcsak ép viszonyok közt figyelte meg, hanem a legkülönbözőbb kóros folyamatokban végig követte s ezekről részletes képet ad.

Az 1925.évi sebészeti $ongressuson Orsós felkérésre az osteomyelitis purulentiáról tartott előadást s igen érdekes megfigyeléseket mutatta be azt a küzdelmet,amelyet a baktériumok és a szövetek fojr tatnak egymással,fal eg részletesen méltatta a csont velő és csonthártya azon reactdv el változásait,amelyek a genyedás elhatárolódását célozzák. Ez a munkája a magyar sebésztársaság kiadványában jelent meg 57 oldalon, amelyhez 21 táblán mikrophdtogrammok vannak csatolva. Németül a dolgozat a német pathologiai társaság kiadványában is megjelent.

Orsós azonban ezt a témát»amelyet neki mások nyújtottak megint felhasználta arra, hogy kedvenc ideáját t.i.a reticuiumképzódésnek a vizsgálatát a csonveláre nézve is kiterjeszze. A Beiträge f. path.Anatomie ez évi 75.kötetében jelent meg tóle a következő ddolgozat: " Das Bindegesebsgerüst des Knochenmarkes im normalen und pathologischen Zustandeü. A cikk 53 oldalra terjed, 40 mikrophotogram mal a szöveg közt. Orsós a csonvelő szerkezetét ugyanólyan technikával vizsgálta,mint előbb a nyirokcsomókat,ugy találta,hogy a csontvelő reticula-