A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1926. december 14., 4. rendes

- 64 -fogasa, irodalmi tájékozottsága és gyors felfogása mellett alkalmas a sikeres előhaladásra és a leg - szebb reményekre jogos it.

1905-ban Orsós a pé esi városi közkórház szol gálatába lépett, hol 1913. szeptemberig, tehát közel Q éven át mint boncnak főorvos működött s itt éveként mintegy 400 boncolást végzett, e mellett szövettani vizsgál árokkal»bakteriológiával, serologiával és Röntgenezéssel foglalkozott. 1912-ben ki tüntetéssel tette le a törvényszéki orvosi vizsgát és 1913-.juóius 11-ón a budapesti törvényszókhaa. törvényszéki orvosnak neveztetett ki.

1913-ban a budapesti orvosi karon a kórbonctani és kórszövettani diagnostikából magántanári képesitésért folyamodott s miután az ezen évi november 25-ki kari ülés őt személyes minősültsége alapján magántanári képesitésre bocsátotta,1914- május 26-án a kar ülésén Buday és Krompecher tanárok előterjesztettók: Orsós irodalmi munkáiról szóló igen kedvező bírálatukat.amelyben Orsós nagy képességeire való tekintettel a colloquiumnak. elengedését ajánlották. A kar ezen javaslatot elfgadván,Orsós 1914. junius 6-án tartotta meg magántanári próbaelőadását " A pleura pulmonalis pigmentattója,ennek variatiói és mechanikai magyarázata" cimen.

Nem egészen 2 hónappal ezután kitört a világháború,amely Orsósra nézve a megpróbáltatások,, szenvedjek hosszú éveit jelentette. Röviddel hadbavonulása után orosz fogságba esett és 3 1/2 évig

volt hadifogoly nagyrészt Szibriában. E közben rendkívül

1915. tavaszán súlyos kiütéses typhust kapott, amellyel sokáig élet-halál közt volt. Sorsa jobbrafordult,amikor Krasznajorszkban az oroszok felismerve- tudását, a laboratóriumban engedtek neki ^ működési teret, itt Orsós a fertőzések felismerésében és megelőzésében olyan érdemeket szerzett,

<- V /

I, -H

i

i

es