A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1926. november 30., 3. rendkívüli
KORÁNYI tanár reflektálva az előtte elhangzottakra kénytelen leszögezni, hogy akkor amikor Kétly tanár aztmondja, hogy pályázat esetében igazság szerint aequo loco kellene Riglert és Fenyvessyt candidálni és mégis Rigler meghivasa mellett szavaz, mikor Vámossy szerint a kettő tudományos értéke nagyon egyforma és Rigler mel“i lett ancienitása szél,mikor Kenyeres szerint Rigler mellett az szól,frogy kizárólag közegészségtannal foglalkozott a régi Pettenkoffer-iskola szellemében,mig Fenyvessy legnagyobb sikereit a fertőzd betegségek kórtana és az immunitástan terén érte el,mindnyáj an az d álláspontját erdsitik. Egyforma tudományos érték mellett nem helyes az % egyik szalember mellőzése azzal,hogy a másik meghivatik. 58 éves korban uj munkakör elfoglalásakor az ancrienitás nem előny, hanem hátrány. A jelen és a jövd egészségtanának nagyon lényeges része a fertőzd betegségek pathologiája és az immunitástan A Pettejnkoffer-féle iskola tanai nagyjában befejezettek és a közegészégtani kitatás világszerte a pathologia alapjából kiindulva fejlődik tovább. Javaslatát, hogy a tanszék pályázat utján töltessék be, fenntartja. GRÓSZ EMIL tanár szerint egy tanszék betol tás énéi az állásfoglalás és a<fantés csak a tudományos felkészültség és érdem alapján történhetik. Az ancientiás és egyébb mefclék körülmény nem lényeges, az a fontos,hogy a tudományban melyiknek van nagyobb súlya, A bizottsági jelentés kollegialitásból mindkét tanárt egyformának, akarta feltün tetni, véleménye szerint a közegészségtannak egyoldalú művelése az oktatás miatt sem elégséges. A maga részérdi szintén csatlakozik Korányi ta^ nár álláspontjához. Minthogy többen hozzászólni nem kivántak, a Dókán a bizottság azon javaslata fölött,hogy
