A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1926. november 30., 3. rendkívüli

33 -böző időben vett vizpróbáinak megvizsgálá­sával. Megáilapitotta,hogy honnan és milyen ártalmas és fertőző anyagokat szed magába a Duna vize s hogy milyen távolságban tisztul meg a főváros csatornáiból felszedett szeny­­nyétől és bacteriumaitól. Részletesen tisz­tázza a folyók öntisztulásának okait s dol­gozata ezt a kérdést az összes külföldi ha­sonló dolgozatoknál jobban kimerítette.Dol­gozatainak értékét nagy mértékben emelik a­­zok a táblázatok»amelyek az eredményeket át­tekinthető formában tüntetik fel. Ugyancsak, nagy jelentőségűek a hazai közegészségügy szempontjából azok a vizsgál átok,amelyek Rigler a Balaton körüli talajvizek megvizs­gálásával végzett kimutatva,hogy a legtöbb viz szennyezett, de hogy megfelelő mélység­ben kifogástalan vizet lehet találni. Az al földi artézi kutak és sziksós tavak vizsgála tát Rigler nemsokára Szegedre érkezése után megkezdette s dolgozatában 3 évre terjedő mun * ka eredményét ismerteti. Ennek következmény^ hogy Szeged városa 150 artézi kútjának állan dó ellenőrzésével a szegedi egyetem közegósz sógtani intézetét bizta meg s hogy Rigler ta nár a fúrásokat vezető kíreddeltségek állan­dó szakértőjeként vétetik igénybe. A népjó­léti minisztérium Rigler vizsgálatai alap­ján több szikes tó tervbe vett lecsapolását nem engedte meg s ez által gyógyfürdőket men tett meg a pusztulástól. D./ Gyógyfürdők és ásványvizek, 20/. Ásványvíz palaskok dugaszolása. /Közeg.Kai. 1902./ 21/. Az ásványvizek kezeléséről.Aözeg, Kai. 1903. •- 2C( 9 9/ O n í Ä Vv í-1 4-■p 1 ~ J TU Ä x l

Next

/
Thumbnails
Contents