A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1926. október 12., 2. rendes

- 48 -Orsós Ferencnek ezen álláspontjával a bizottság október 28-án tartott második ülésén foglalkozott. A bilzottsági tagok nagy sajnálattal vettek tudomást Orsós válaszáról, de igazat kel lett,hogy adja­nak neki abban,hogy a budapesti II.sz. kórbonctani intézet helyiségek és felsze­relés dolgában mélyen alatta áll annak a debreceni kórbonctani intézetnek,amelyben Orsós dolgozhatok s azt is megértette,hogy Orsós,akinek a tudományos munkálkodás az életeleme,nem hajlandó elhagyni azt a he­lyet, ahol magának a dolgozáshoz a kedvező viszonyokat már megszerezte. Ez a különös helyzet azonban,hogy a vidéki egyetem taná-^ ra nem hajlandó Budapestre jönni, mert a bu-* dapesti intézet mostoha körülményei miatt nem tudná szakmáját úgy művelni, mint ahoy c azt Debrecenben teheti, rikitő világításba e helyezte azokat a tarthatatlan állapotokat, amelyek a budapesti kórbonctani intézetek­re nézve ma fennállanak s amelyek mielőbbi ( < sürgős orvoslást kivánnak. Azok a kifogások,amelyeket a budapes­ti kórbonctani intézetek elhelyezésére néz-» ve Orsós felhozott,tökéletesen valók s eze­ket a bajokat már régóta érezték azok a ta­nárok, akik a budapesti kórbonctani intéze­tekben működtek.A mai helyzet megértésére nézve pár szóval legyen szabad vázolnunk a annak előzményeit. Scheuthauer Gusztáv mű­ködése idején a budapesti egyetemen még csak egy kórbonctani tanszék volt. de egy évvel az 5 halála mtán 1895-ben két kór­bonctani tanszék állittatott fel,amelyek közül az egyiknek Genersich Antal,f. márik­­nak Pertik Ottó lett a vezetője. A két kór— Att

Next

/
Thumbnails
Contents