A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. június 15., 10. rendes

- 42. —

£684

Czery, Bergman,Mikulicz, Körbe és Kümmel klinikáján. Ezen utón gyűjtött irodalmi anyag alapján irta meg akadémiái pályamunkáját, melyet a Magyar Tud. *ákad*emia 1903- ban az 1200 koronát Vigyázó dijjal és éremmel jutalmazott.

1902 óta a fóváros szolgálatában áll, előbb mint segéd-majd mint alorvos,főorvos, rendelő orvos , II.oszt.magL I. oszt. foorvos,

1908-ban a sebészeti propedeutikából magántanárrá képesittetett.

A világháború alatt előbb az I. sz.helydrsági kórháznak sebészi osztályára volt beosztva, majd a honvédelmi miniszter a pénzintézetek 1 hadikórh 'zának szervezésével bizta meg,melynek eleinttmint foorvos,később mint törzsorvos parancsnoka volt.

t

A kommunismus alatt 1919 junius hó 10-én az Uj Szt.János kórház vezetőjévé neveztékki, a mely állást azonban a kinevezés kézbesitése napján Írásban visszautasított .

Manninger dr. tudományos munkálkodása igen számottevő. Docenturájának elnyerése óta ép úgy mint azelőtt lankadatlan szorgalommal dolgozik az orvosi irodalom terén, a oely munkák megbirálása nem tartozik a mi feladatunk közé.

Csak megemlítjük,hogy nagy része van a Manninger-VereTaély: a sebészet tankönyve cz„- - á • * • „ r

kitűnő munka megírásában, több hazai és interbationalis ©ongressuson mint referens szerepelt, a kir.Orvosegyesületben számos nagy érdeklődést keltő előadást tartott, s habilitatiója óta 27

A.

tudományos munkát közölt, a melyek magyar ás más nyelveken is megjelentek.

1925-ben a Magyar Sebésztársaság elnöke volt.

■‘■ekintetes Tanári Testület ! Miként az elsoroltakból is, a melyek csak nehány ada-Q& 2—