A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)
1926. május 12., II. számú sebészeti tanszék betöltése ügyében kiküldött bizottság ülése
Ugyanez németül Bifcr.z.klin. Chir. 84.) A sugárgombás megbetegedés általános fertőzési lehetőségeinek ismertetése után részletesen leirja a vakbél sugárgombás megbetegedésének kifejlődését egy jellemző eset kapcsán. Esetében úgy gondolja, hogy a folyamat heveny vakbélgyulladással kezdődött, amely már maga is az actinomices gombával fetőzött hövényi alkatrészeknek a féregnyulványbal való jutásából keletkezett. A heveny gyulladás később sugárgombára jellemző idült sarjadzásba ment át. Jogosnak tartja azon álláspontot, hogy ezen kórképek perityphli tis aktinomykotica néven foglalandók össze. 4. / Az ostitis fibribsaról (Orvosképzés 1921.) Négy, górcsövileg pontosan vizsgált eset kapcsán az ostitis fibrosanak bonyolult kérdését tárgyalja különös tekintettel a betegség kóroktanára, s a Paget- és Reaklinghausen- féle kórkép egymástól való elkülönitésére. Vizsgálatai alapján az ostitis fibrosát, az ostitis deformanst, valamint a leontiasis osseát egyazon betegség különböző klinikai alakjának minősiti. Ennek az alapbetegségnek ostitis fibrosa simplex, cyticus, metaplasticus és neoplasticus formáit különbözteti meg. A betegség keletkezését magyarázó elméletek között leginkább elfogadhatónak azt tartja, amely az elváltozásokat a belső secretiós mitigyek zavarával hozza vonatkozásba. A betegséget legtöbbször sérülés inditja qaeg, amely csupán a myeloid daganatokkal szövődött eseteknél nem szerepel. Kísérletei szerint az- eddig használt organotherapiás készítmények adagolásával a betegséget megállítani nem sikerül. 5. / a rekeszsérvről. (Orvosi Hetilap 1922.) A rekeszsérb klinikai jelentőségének ismertetésére felette jellemző eset részletes leiárását adja. Ennek kapcsán egyrészt a hernia diafragmatika lényegének meghatározását és vállfajainak rendszerbe foglalását kísérli meg, másrészt a gyomorileus sok értelmű kifejezését iparkodik tisztázni. A rekeszen lehetséges elváltozásokat 3 csoportra osztja; protrusio diafragmatika, hernia diafragmatika és prolapsus diagfragmatikus^melyeknek elkülönítése azonban a gyakorlatban igen nehéz. Saját 56%
