A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. május 12., II. számú sebészeti tanszék betöltése ügyében kiküldött bizottság ülése

kával állítja össze az irodalmat, de saját megfigyelése csak casuisticában merül ki. Ott, ahol nagyobb számú eset, kiterjedtebb tapasztalat összefoglalásáról ir, ott is csak már ismertet iparkodik megfigyeléseivel támogatni.. Ha a jövőben önálló munkateret kap és eddigi szorgalmát és érdeklődését megtartja, a mostanihoz hasonló pályázat esetén komoly jelölt lehet

IV.

Borszéky Károly dr. a budapesti egyetem rendkívüli tanára született lo75 novemberében, tehát ezidoszerint 51—ik: évben van. középiskoláit és orvosi tanulmányait Budapesten végezte, ahol I098 szeptemberében avatták orvosdoktorrá. Egy évig Mihálbuvics tanár bonctani intézetébenvolt gyakornok, de már 1899 szeptember 1-én Réczey tanár II.sz. sebészeti klinikájára került, ahol mint mütonövendék, müt0,tanársegéd s végül mint adjunktus 15 esztendőt töltött, ebből 1913 novembertől 1915 aug.ig mint helyettes igazgató. 1908-ban a sebészeti rrrütéttanból magántanári képesítést nyert, majd 1913~ban ugyanezen tárgy rendkívüli tanárává lépett elő. 1913 decemberétől 1915 márciusig a polikiinika sebész-főorvosa, I9I5 márciustól kezdve pedig a székes-főváros balparti kórházaiban sebész-főorvos. A háborút mint a Tavaszmező-utcai hadikórház parancsnoka , később mint a Munkácsy-utcai hadigondozó gyógyintézet igazgató-főorvosa idehaza töltötte, s ezen hivatalos elfoglaltsága mellett az Építészek 50 ágyasz és a Mérnökök 7o ágyas kiegészítő vöröskeresztes kórházát is vezette. 1916 óta mint megbízott előadó heti 5 órában adja elő a mütéttant. Tanítói működésének elismeréseként háromizben rószeült az orvoskari tanári testülettől jutái mazásban. A katonaságnál II. oszt.főtörzsorvosi rangra emelkedett, polgári életben egészségügyi főtanácsosi címet kapott. Tagja, néhány hét óta alelncke a Munkásbiztositási Orvosszakértői Tanácsnak.

511