A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. május 12., II. számú sebészeti tanszék betöltése ügyében kiküldött bizottság ülése

előadásának cime tanúskodik*

Első munkátá már 1905.-ben orvostanhallgató korában pályamunka alakjában irta: "Az Egyetemi I* sz* sebészeti klinikán heges pylorus szükületnól végzett gastroenterost ónjáról" cinen. Ez a munka a Dollinger tanár kiadta évkönyvekben jeltn meg. 1907-től 1905-ig ugyanezen évkönyv két évfolyamában a fej- és arc, illetve szájüreg senészeti bántalmainak

*

eseteit ismerteti a klinika módszertan és az erre vonatkozó

/. :

kórtörténetek rövid leírásával.

1911-ben a német sebésztársaság 40-ik közgyülésér5l ir az Orvosi Hetilapban ismertetést.

1913-ban a boroszlói klinikán eltöltött idő alatt a Payr- Küttneer-féle referáló folyóirat VII. kötetében a nyulajk keletkezésének sebészi jelentőségének és kezelésének referátumát irta meg 45 oldalnyi terjedelemben 42 ábrával. E munkájában, mely 212 dolgozat áttanulmányozásának eredménye., a nyulajk bonctani viszonyait, a fejlődési hiba előidéző okait ismerteti, mely.kérdésekre nézve túlnyomó részben a Küttnerklinika anyagát használja fel eredeti fényképek és rajzok melléklésével.Befejezésül műtéti technikát tárgyalja az egyes szerzők eredeti ábrájuk kapcsán.

A háborús sérülések kapcsán fejlődő phlegmonék és azok keletkezése. 1917-ben az Orvosi Hetilapban négy oldalas beszámolás, amelyben 13.529 sebesült katonán szerzett tapasztalatait ismerteti* A phlegmone keletkezésének főokát a losérülések kapcsán a sebesülés módjában, illetve a sebesülést okozó löveg fajtájában látja. Épen ezért a hadi sebészet legfontosabb feladatának a phlegmone keletkezésének megakadályozását tartja, Ennek leghatásosabb fegyverét viszont a sérült testrésznek teljes nyugalombahelyezésében véli megtalálhatni, A seb feltárása utóm fontosnak tartja a drainezést, feleslegesnek a

510