A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. május 12., II. számú sebészeti tanszék betöltése ügyében kiküldött bizottság ülése

- 13 -Mindkét német közleménye "“isebb sebészi közlések11 cimen megjelent az Orvosi Hetilapban is.

Ugyanez évben a i Isis -7ul1s t e i n sebészet II.kötetét fcrditja le.

"Les cas d* invaginations intestinales" cinen a budapesti nemzetközi orvosgyülésen tart előadást (I9H),melynek kétoldalas referátuma 2of a gyermekkórházban végzett invaginatiós műtét statisztikájával foglalkozik. A kezelés legcélszerűbb módjának aldaetoleg korán végzett hasmetszést tartja desinvaginatióval.

1912-bm a Budapesti Orvosi Újságban a Brauer-féle műtét technikájáról ir 22 esete kapcsán ismertetést. Felemlíti, hogy 5 paranephrin-rcocain-subcutin érzéstelenitésbaa végzi előzetes morphin-befecskendezés nélkül műtőasztalon a beavatkozást, Részletesen ismerteti aBrauer-féle eszközt, amelyhez higanymanometért használ. A befuvás menetének ismertetése után rátér a kellemetlen utókövetkezményde re, amelyek közül o maga csak bőremphysémát észlelt. Megemlíti a pleuralis shcckot, a genyedést, a nitrogenemboliát, és az eclampsiát.

Ugyanazon évben két eset kapcsán ismerteti a tüdő térfogatát megkisebbito műtéteket, amelyek közül a Friedrich és Films-műtéteket végezte egy-egy esetben.

1913ban a Budapesti Orvosi Újságban Kuthy Dezsővel együtt »Mesterséges pneumothorax gravidánál" cimen részletes kortörténetet ismertet egy ilyen esetről, amely közleményük németül a Beiträge zur Klinik der Tubercuolose-ban is megjelent .

1914-ben a ,7 i lms - ,7 ul 1 s t e in III. kötetének lefordításán kivül népszerű cikket ir az Egészségben "A legyác okozta sebészi me;bot , -m esőkről1'. Példákat hoz fel az irodalomból az üregi, a bőr és bélhuzambeli nyiasisra.

Ugyanez évben lefordítja a Schwalbe-féle tankönyvnek mellhártya-fe.j ez étét.