A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. január 16., karközi bizottsági

d. / a. gyógy e aer eszi feljogosító (approbatiós)vizsga letevése előtt követelt 3 évi segédidő 2 évre szállítandó le, melyből 1 év

a diploma megszerzése előtt tölthető el* A gyógyszerész-doktorok az approbatiós vizsgára már egyévi ’Segédidő után jelentkezhetnek.

e. / A bizottság javasolja, hogy a gyógyszerésznövendékek az egyetemi kiképzésre vonatkozó szabályok J>2r §-a ak ént módosítandó, hogy a jelölt az approbatiós vizsgára való jelentkezéskor a gyógyszerészmeatéri oklevelén, segedi bizonyítványain kívül még honossá,-,j bizonyítványát és leckekönyvét is bemutatni köteles.

Ad 4. m bizottság magáévá teszi Dr.LIágócsy-Dietz Sándor indítványát a gyógyszerész-doktori szigorlati szabályzat módosítása tárgyában.

Ezek szerin javasolja a bizottság, hogy

a. / a gyógyszerészdoktori szabályzat egyes §-ai a következőkép módosíttassanak:

2. § a jelölt egyetemi tanulmányainak végeztével doktori ártekeéést nyújt be és pedig: a vegytanból, a növénytanból, a gyógyszerig er étből, a közegészségtanból, avagy a ,'.;yógys~er.’szotbcl.

3» § a doktori szigorlat egy fő és két melléktárgyból teendő le. Főtárgy az a tudományszak, amelyből a doktori értekezés készül. az egyiK melléktárgy gyógy-z éri smer et, gyógyszerészet vagy közegészségtan, másik melléktárgyul bármely tudományszak választható, melyet a jelölt gyógyszerésznövendék korában kötelező tárgykápen hallgatott.

(A 3*§ további szövege változatlan marad.)

b. / A doktori szigorlati szabályzat 6.§-a, mely szerint a doktori értekezés kinyomatandó, ismét kötelező legyen.

e./ Ha a vizsgálat nem sikerül, azaz ha a jelölt csak egy tárgyból is elégtelenül felel, akkor a jelölt csak 1/2 év múlva tehet az összes tárgyakból újra szóbeli vizsgálatot. Ha az ismétlő vizsgálat sem elégíti ki a bizottságot, a jelölt egy év múlva mégegyszer és utoljára ismételheti a szigorlatot.