A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. április 13., 8. rendes

———————-3-mányozására adja magát fi ezzel kapcsolatosan az osteomalaki géről iparkodik végérvényes következtetéseket levonni. E dolgoza­tai bár az Akadémiában ifi ih emu t at t,ák,m égnem állották ki az objek­­tiv-kritikának rostáját. Ezzel megszűnik a Tauffer klinikával va­ló szorosabb kapcsolata. " Háborús nyomok a szülészetben és nóorvoslásban" cim alatt Írja ez időnek tapasztalatait némi túlzással. Majd a "mesterséges hüvelyképzésf-fról ix s ismerteti két operált esetét. Amikor mint helyettesnek, majd mint a pécsi Erzsébet, egyetem ny.r.tanárának az orvostanhallgatók tanításának feladata is reáhárul-, ki adj a kát fü­zetben szülészeti előadásait, Referáló Scipiades-nek e munkássá­gát tartja a legkevésbé sikerültnek : összehalmoz könyveiben min­den uj donságot. .nem ritkán magyartalanul,sok helyen nehezen megért­hetvén. Őszintén sajnálom azt a medikust.akinek ezt kell megtanul­nia; újabb és legújabb theoriák tömkelegében hogy lásson tisztán az a fiatal tanuló,akinek kiforratlan elméleteket,csak mert, újdon­ságok, kell megismernie. Referáló szerint a jó tankönyv legelső feltétele az egyszerűség,az átlátszóság, a már a kritika rostáján átment igazságok ismertetése,nem pedig a kiforrásban levő újabb és ujabbtheoriák tárgyalása. " Sebészi törekvések a nőgyógyászati be]só elválasztási zava­rok elhárítása érdekében" cimü dolgozatában,amely egyszersmind "a magyar sebészi társaság" felkérésére referátum is,olyan terüle­tekre téved,amiket meg nem old. Munkásságát ezután a helyt érzés­telenítésnek a nőgyógyászati műtétekben való kidolgozására szente­li, igen jelentős eredményeket, érve el.teljesen téves azonban az érzéstelenítő« szereknek a test súlyával aránylagos adagolása. Ki­fogásolom azt is,hogy több mérget visz be a szervezetbe.mint a he­lyi érzéketlenit.ésnek bármely más módja. A csonti ágyul ást,a gátormirigy beültetésével akarja gyógyí­tani. ír "a spanyol influenza befolyásáról a szaporodásra".Emlék­­beszédet tart Pécsett s a budapesti kir.Orvosegyesületben is Telíts Dezső felett. Egyik értekezése H Az egyetem hivatása és szükségessége általában és a Dunántúlon" es végül a "méh kóros helyzetváltozásaival" foglalkozik. E célból a mdencefenek anatómi­áját vizsgálja át. Szép és nagy feladat. Elismerésre méltó itt. is nagy szorgalma.de csodálkozni lehet bátoeságán ie,amikor mán0k

Next

/
Thumbnails
Contents