A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)
1926. április 13., 8. rendes
413 - 46 -t°k«t íb végzett,hogy a vérvesztésnek a megakaryocytákra való befolyását kmtassa. Összesen 8 nyulkisérlete volt,amelyek közül kettő i nmét olt kicsiny vérvesztésnek, ketott ismételt ragyobb vérvesztésrek,kottát egyetlen nagy vérve fűtésnek vetett alá, két nyúl pedig ellenőrzésül szolgált. Minden esetben a véreztetés előtt, pontosan meghatározta a vérben a thrombocyták számát, s a kieérl«t tartama alatt ismételten végzett thrombocytaszámlálást. A leölt nyulaknak csontvelejét tüzetes vizsgádat tárgyává tette,különös tekintettel a megakajryocyták számára se alaki tulajdonságaira, A kiséri etekből kiderült,, hogy a thrombocyták, amint ezt, Ogata is tál ált a, vére ztetéö után igen gyorsan felszaporodnak és számuk mindaddig magas marad,amig a vörös vértsetek újraképződése el nem kezdődik,azután kezd a thrombocytaszám sülyedni,ugy hogybizonyos ellentétesség a vörös vértsetek és a thrombocyták száma között állandóan meg volt; ezt ábrázolják a grafikonok, A véreztetett nyálak csontveleje különben már szabad szemmel vizsgálva is más volt,mint a kontroll nyulaké,nevezetesen kevésbbé volt zpiros,hanem inkább tisztán vörös csontvelő jellegével birt, A csontvelő szöveti vizsgálatában legfeltűnőbb volt a megakayyocyták igen tetemes felszaporodása, amint ezt a mikrophotogrammok is illusztrálják, Ezön ki Bérletekből azonban az derül ki, wg hogy bár a megakaryocyták vérveaztése után eleinte szaporodnak és fokozott működést, fejtenek ki, későbben jórékzük elfajul és tönkremegy. A pályamunkftezen ismertetéséből kitűnik,hogy a pályázó nagy kitartással iparkodott a kitűzött kérdést megoldani. Kár, hogy az emberi vizsgálati anyagában hiányzott a thrombocyták számának előzetes meghatározása,de a rendelkezésére álló idő
