A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. január 12., 5. rendes

28./Szék: magas láz,lobos oedema a szemhéjakon, és az arcon, sokszor tályogképződéssel,sipolyok a fogmedemyulványon, amelyeken át a kutató szonda érdes csontra és fogcsirokra akad és genyedés a megfelelő orrüregben.

A baj valószínűleg nasalis infeotio következménye, mely a szülés után, avagy alatt következik be. A prognosis nem mindig jó; az esetekben kb.30 ^-apyo-septicaemiában- \

pusztul el. A gyügykezelés sebészi : a tályogok, sipolyok feltárása, a sequesterek, elhalt fogcsirok eltávolítása.

12./ " Az orrmelléküreg-gyuladások szövődményeinek összefoglalása az általá- • nos gyakorlat szempontjából. Szerző vázolja az orbitalis és intracranialis szövődmények tüneteit és utal azok nagy jelentőségére. Legfontosabb a karai diagnosis és éppen ezért sok esetben a beteg sorsa a gyakorló orvos helyes Ítéletétől függ.

I3./ w Orr furunculusból keletkezett orbitalis tályog.” / Grósz Emil-emlékkönyv 1925./ Orrfurunculus eset, melyben 15 éves fia jobb ormyilásában fejlődött furunculus okozott direct átterjedés folytán, orbitális tályogot. A tályog megnyitása teljes gyógyulást

eredményezett.

«/

Dr Pauncz irodalmi munkái nagyqjpb részt tárgykörének legfontosabb és legnehezebb részével foglalkoznak, amelyeknek elvégzésére csak az alapos tudományos és gyakorlati készllitség adja meg a lehetőséget. Munkái közül kimagaslanak azok, amelyek a gümős nyirokmirigyeknek áttörését a felső légutakba tárgyalják. Ezekben nemcsak a tracheobronchoskopia nagy jelentőségét de-274

/

—