A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. január 12., 5. rendes

23./

és tränlrefr-bronchoskopia felfedezéséig számítható és ezzel kezdődik a legújabb és a gégetükör feltalálása óta legjelentősebb harmadik időszak / 1896 ^Szerző részletesen kit ex Úgy rhynologia, mint a laryngologia eg}'es fejezeteineK muöusiv fejlődésére, ami egyrészről a szakma számos kiváló művelőjánek köszönhető, másrészről a fájdalom és vérzéscsillapító szerek alkalmazásának, ami a pontos kórismézést és szabatos műtétet tette lehetővé. A rhyno-laryngoxu^a ma mar öZrtixv6S összexuggésoen áll az, urvuSLuüwiuu,ny töűüi agával: a belgyógyá^szattal, sebészettel, gyermekgyógyászattal, és ideggyógyászattal nemkülönben a szemészettel és fülészettel. Bbből pedig az következik, hogy a rhynolaryngologiát fel kell venni a kötelező tantárgyak közé, amit majd kötelező vizsgával kell kiegészíteni.

4./ A vörhenyhez csatlakozó orrmell éküreggyuladások szövődményeiről.«

/ Gyógyászat,1914.14.sz./ Ugyanez németül: Beiträge zu den Komplikationen d6r Nebenhöhlenentzündungen der Fase bei Scharlach. / Jahrbuch.f.Kinderheilkunde Bd.80.19l4i*/ Bgy a Stefánia gyermekkórházban észlelt eset kapcsán ismerteti a vörhenyhez társuló melléküreggyuladások nagy jelentőségét. Jellemző tünetek: a hirtelen fellépü magas láz, a szemhéjak oedemája és a nagyfokú érzékenység, mely a lobos kelléküreg tájékára szorítkozik. A kezelés külső sebészi beavatkozás, amely nélkül a szövődmények rossz fordulatot vehetnek.