A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. január 12., 5. rendes

21./

Habil it ál i oj a ota'^13 dolgozata jelent meg

magyar és német nyelven és a tárgyköré<?

be tartozó kérdések tisztázása és fejlesztése érdekében különböző tudományos társulatokban tartott bemutatásokat és előadásokat.

j-roda^mi munkáinak rövid áttekintését a következőkben adjuk :

1./ " Az orr-melléküregek genyedéseinek kórismézése./ Orvosképzés 1911i/ Az anatómiai viszonyok vázolása után kifejti, hogy a legfontosabb a pontos orrtükri vizsgálat, melynek segitségével anatómiai alapon követhetjük a genyet forrásáig. Tisztázni kell elsősorban, hogy az elülső vagy hátulsó üregcsopertból és azután azt, hogy a csoport melyik üregéből számazik a geny ? A sinus maxillaris próbapunctioja sokszor

•*

döntő szerepet játszik. Fontosabb a Röntgenkép. A három vizsgálati eljárás egymást kiegésziti és ezek segitségével mindenesetben tisztázhatjuk a kérdést.

2./ M Újabb adatok a rhinogen látóideg gyulladáshoz V Orvosi Hetilap,1913 Szemészet I./ Ugyanez németül: ” Neue Beiträge zur rhinogenen Sehnerv enentzündung". / Archiv f. Augenheilkunde Bd. LXX7.1913./A neuritis retrobulbaris klinikai képe mellett az esetek pgyik késpóben az orrüregben is olyan tünetek észlelhetők, amelyek az összefüggést a hátulsó melléküregek gyuladása és a neuritis retrobulbaris között kétségtelenné teszik.Az esetek másik caoportjában az összefüggés nem ilyen szembetűnő, ameny-