A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)
1926. január 12., 5. rendes
18./., o o led jára vonatkozó vizsgálatai, amelyek szerint más szerzőkkel éllentétben atrophiás csecsemők vérének actuális reactioja a rendesnél inkább savanyúbb, figyelemreméltó azon megállapitás, hogy a meningitis tbc.esetek nagy többségében e gerincvelő burkainak elváltozásai is konstatálhatok, ha annak tünetei az agyi tünetek prsevaleálása folytán elmosódottak is. A gyermekkori pylorus spasmus pathologiájára és therapiájára vonatkozó vizsgálatai ugyancsak kiemelendő n:e vizsgálatai azt látszanak igazolni, hogy a pylorus hypertrophiaja a spasmus folytán látrejött munkahypertrophia ^ kezelésében a papaverintől látta a legjobb hatást és pedig a tumorként tapintható pylorus hypertrophya esetén is. Jelentősek therapias kisérletei a gyermekkori pyelocystitis esetekben autovaccir nával, amelytől igen jó eredményt látott olyan esetekben, midőn az infectiot a bacterium coli és diplococcus ureae pyogenes okozta. Munkái között 8 casuistikus dolgozat van, amelyekben azonban nemcsak az egyes ritkább esetek egyszerű leirását adja, hanem az odavágó irodalom teljes méltatásával taglal ja az eset jelentőségét, úgy hogy az illető kérdésről jól áttekinthető képet ad. Igen tanulságosak összefoglaló szemléi is, amelyekben az illető fontos kérdésekről igy pl. a szoptatott és mesterségesen táplált csecsemők fejlődésének különbségéről kerek^jól érthető teljes összefoglalást ad. Mint e rövid referátumból is látszik Bókay Zoltán dr. habilitatioja óta nem szűnt meg tudományodan dolgozni, sőt a habilitatio—
