A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)
1925. november 10., 3. rendes
- 10 -Teljaa tudatában annak, hogy ily láP®8 a közvélemény it élő asjék© elé in tartozik,ki kell jelent énünk,hogy csak hosszas lelki küzdelem ée megfontoláe után a külső kényszerítő körülmények soLya alatt határozuk el magunkat. Eljárásunk jogosságának igazolására legyen szabad a következő tényeket felhő znunk, amit egyúttal kérünk a r.agymélt, vallás és közokt,Miniszter urnák is tudomására hozni. Már több Ízben voltak mozgalmak azon célból hogy a klinikákon és orvostudományi intézetekben a szükséges munka elvégzésére kellő számú fizetett orvosi állás szervezhessék. Annak dacára, hogy már békében is keveaeb számú fizetéses orvos működött a klinikákon és orvostudományi intézetekben mint amennyi asgyőgyitási és tanítási, továbbá tudományos munkák elvégzésére feltétlenül szükséges, e mozgalmak leszerelhetősége mindig az orvosi kar hazafias önfeláldozásán múlott,mert. beláttuk,hogy ámbár socialis szempontokból lehetetlen.az államnak kötelező ingyenmunkát kérnie^a mai viszonyok között ez mégsem valósitható meg,Midőn azonban ♦ f. azt látjuk,hogy önfeláldozó hazafiasságunkat a már meglévő fizetéses állások számának reducálásával honorálják,elérkezettnek látjuk az időt a mo«t elhatározott lépés magtételére. Bátrak vagyunk felemlíteni.hogy a kérdéses 9 dijas gyakornoki állás megszüntetését már csak azért sem tekinthetjük jogosnak,mert e 9 állás évi összes dotatiója körülbelül száznegyven -százötven millió papirkoronát tesz ki,amely összeg még a mai viszonyok között ie oly jelentéktelen,hogy ezt a vall,és közokt.minie terium könnyű szerrel biztosíthatná. Miután nem célünk, hogy e"lépésünk a nagyközönség előtt orvosi eztrajk-rak tűnjék fel, orvosi eskünk értelmében kijelentjük,hogy lemon-77
