A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1924. október 14., 2. rendes

- 27 -kórképét emeli ki,amelyre jellemző,hogy itt puu nem képződik és hogy a hát enyhe Ívben görbül el.

A gyulladás gyakran fájdalmatlanul fejlődik és ezért alit ismerhető fel. A sülvedáses tályogok szövődnie - nyes utjai közül a tüdőbe való áttörését ó maga három esetben észlelte. A csigolya gyulladás kőrismézésére a Főnek- féle kopogtatás mellett főleg a Röntgenvizsgálat nagy jelentőségét vázolja. Az elkülönítő kórismében a sacralisatióval és occipitalisatióval foglalkozik bővebben,végül a spondylitis ankylopoeticát ismerteti, A gyógykezelés általános részében a napsugár győgyitó hatását hangsúlyozza,a vértelen kezelés kapósán pedig a fentjáró és fektető eljárás ^előnyeit mérlegeli. A bénulások kezelésére a csapolást ajánlja a praevertebralis tályogoknál, amivel ő maga is jó eredményt ért el. A műtéti kezelési módok közül a gerinczoszlopnak osteoplasticus merevitésével az u.n.Albe- műtéttel foglalkozik bőven.

A műtét elméleti alapjának ismertetése után részlet tesen foglalkozik a műtét technikájával, aminek kapcsán saját műtétéiből szerzett tapasztalatait a következőkben foglalja össze: tapasztalatai szerint az Albee-mütét jó és könnyen kivihető,a műtétnek tisztán mechanikus jelentősége van a gerinezoszlop rögzítésével. A gümős folyamat maga tovább is fennáll,a műtét azt csupán a gerincz rögzitése által befolyásolja.Az irodalomban leirt eredmények nagy ingadozása azt bizonyít j a,hogy a bet9g sorsa és ^gyógyulása nemcsak a műtéttől,hanem a jő utókezeléstől is függ. Azt a 1íérmes lelkesedést, amellyel a műtétet fogadták,nem tartja indokoltnak.

13/ A gerinezoszlop műtéti rögzitése gümős csigolyagyulladásnálSeb. Társ.Munkálatai 1924./ Hangdulyozza a gerinczoszlopot osteoplasticus utón rögzítő műtéti eljárások nagy jelentőségét. A műtétek lényege az,hogy a _erinezoszlop kóros részét a betegből magávól vette csontlemezek beülo