A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1924. október 14., 2. rendes

Elnök üdvözli a kar megjelent tagjait, az ülést megnyitva a jegyzőkönyv hitelesítésére Illyés Gréza és Schaffer Károly tanárokat kéri fel. Az elnök napirend előtt következő kegye­­letes beszédben emlékezik meg Dr.MORAVCSIK SRN(> EMIL váratlan haláláról. "Napirend előtt azomoru kötelességet teljesítek amikor megemlékezem arról a fájdal­mas csapásról,amely karunkat Dr. Moravcsik Er­nő Emil tanár társank halálával érte. Az elhunyta, fölött érzett fájdalmat azon­ban nem foglalhatjuk le egészen magunknak, mert szeretett tanártársunk elvesztése az egész tudományos világnak gyásza. Hiába vezette az orvostudománynak hiva­tott képviselőit a tudásukhoz társult baráti szeretet, a parányi okból keletkezett súlyos kórságot nem lehetett leküzdeni.Két héten ke­resztül aggódó szorongással vettük körül beteg ágyát, s az egyik nap felesillá»lő reménységét gyorsan váltotta aggodalomra az ismétlődő kompii kaciók sorozata. Szeretett tanártársunk elhunyt s meghalt vele a magyar tudománynak egy olyan hivatott mű­velő je, aki a csak nehezen kijutó külföldi el isme rést is kitudta kényszeriteni,amiről tanúságot tesz az a sok külföldi tudományos társaság,amely nek az elhunyt tagja volt. Tudományos felkészültségénél nem voltak kisebbek azok a tulajdonéágai sem, amelyek egyé­niségét olyan vonzóvá tudták tenni. Kedves köz­vetlensége ,szerény egyszerűsége,fenkolt gondol­kozása, törhetetlen -Hvagyar lelke és vallásos ér­zése,mint olyan tulajdonságok,amelyek csak a kiválasztottaknál lehetnek úgy meg,mint ahogy benne ösz|)ontosultak, Igazság érzése és az

Next

/
Thumbnails
Contents