A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1925. március 10., 7. rendes

sis ellenes küzdefl-émí Szempontjából is.

Több általánok philoSophiai dolgozata ús emlitést érdemel, amelyeknek egy része népies előadásban jelent meg. így a termé'szettndomány szava a történelemben, a tudományos és művészi munka összehasonlitása stb.amelyek 'mindáhnyidrí nagy1 olvasottságról, ötletességről és kelleöfes előadóképpsségről tesznek tanuságot. Felemlitendórfek tartom.'ázou törekvését is,mellyel egyes kiváló magyar tudósok működését és életét ismerteti külföldi folyóiratokban. így Semmelweiss századik születésnapján a svájci nagyközönséget tájékoztatja Semmelweiss életéről és felfedezésének jelentőségéről; ismerteti Jemdrassik.Ápáti és másök életét

és működését. ' “ c;

*

KOLLARlTö JENŐ munkáinak áttanulmányozása mindenkit-meggyőzhet arról,hogy ezen munkálkodás magas színvonalon áll, s hogy egy művelt, gondolatokban gazdag lélek s égy jő’me^figyélő megnyilvánulása. Munkálkodásának iránya a ritkábbak közé tartozik a neuro/ / ** * * -* **

iogiaban;:nem tünetek egyszerű leirasaval.vagy casuistikus közlésekkel foglalkozik,hanem a pathologiás jelenségek dynamikáját kutatja, s különösen a psychikus faktoroknak

^ **.■>! i *

jelentőségét tárja föl nagy előszeretettel az idagtoegbetegedések klinikájában. Hivon követi mesterének Jendrassiknak gondolkodását és sikerrel fejleszti azt tovább oly tereken.amelyekre talán Jendrassik is eljutott volna,ha a halé], nem töri derékban ketté munkálkodását.

ű végre , last but not least,dacára hosszú távol tartózkodásánakfminden izében magyar maradt,ezt bizonyitja fent említett magyar tudósokról őrt ismertető közleményein kivül igen. számos, számszerint 2545 közlése a svájci napilapokban.magyar tudományos.művészi.gazdasági ás politikai törekvésekről.valamint a békeszerződések által tőlünk elvett területek kisebbségeinek,különösen a magyarságnak és a magyar kathrolikus .reformatus evangélikus és unitárius egyházak üldözéséről.