A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)
1925. március 10., 7. rendes
33 -420 1925. febr. 28-án megérkezik s igy most már ‘ a következőkben terjesztem el<5 tiszteletteljes jelentésemet. Észt ország lakosainak száma egymillió. Lakói a finn-ugor családhoz tartoznak, e 16 milliónyi nyelv család legnépesebb ága 11 *' f *4 . * t millió magyar s ezután az 5 l/2 millió finnészt ág. Észtország mint különálló állam Oroszország összeomlása után keletkezett. Egyeteme Tartuban van. Ez egyetemet 1630-ban a svédek alapították. Alapitó levelét GUSTAV ADOLF 1632 irta alá.v* 4 fakultása volt. Viszontagságos múltjában Pál czár 1798- ban mint német nyelvű egyetemet ráconstruálta, hogy a német ajkú orosz alattvalók ne Németor« szágbah,hanem Oroszországban tanuljanak. Mint ilyen virágzásnak indult és 1865-1890 fénykorát élte. m. A 9Q-as években eloroszátották s a városnak JURJEV nevet adtak. 1919-ben az észt kormány ujjáá&akitotta. Az egyik semeste» januártól májusig, a másik szeptembertől decemberig <* tartat tehát teljesen egyezik a mienkkel,7 fa* kultása van úgy mint theologiai,jogi, orvosi, phylosophiai , matematikait érmé szét tudományi , mezőgazdasági,állatorvos i. Az orvosi tanulmányok ideje legalább 5 év. Az I-só félévben anatómiát,physikát,anorganikus chemiát,zoológiát.botanikát és gyakorlati anatómiát, a II-dik félévben, anatómiát.gyakorlati anatómiát.physikát,anorganicus chemiát, qualitativ chemiai analysis!.histologiát, a III- dik félévben physiologiát.physiologiai gyakorlatot.histologiát,embriológiát.gyakorlati anatómiát és gyakorlati histologiát. A IV- dik ben physiologiát.physiologiai gyakori J3Í ib iée
