A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1925. március 10., 7. rendes

o- 11 -nak fejlődését a railleniumkor HŐGYES ENDRE kimerítően ismertette. Azóta egyetemünk az orvoskari intézetek s az uj klinikák egész sorát kapta s a tanszékek száma is jelerntekényén emelkedett. E fejlődéssel párhuzamosan a kolozsvári egyetem orvosi fakultása valóságosan újjá épült, s TÓTH LAJOS államtitkár elévülhetetlen érdeme,hogy az országnak két olyan orvosi fakultása volt, mely hazánknak becsületére vált,az ország kul— túrájának és közegészségügyének nagy szolgálatot tett s a müveit külföld osztatlan elismerését érdemelte ki. Mély fájdalmat okoz,hogy a kolozsvári egyetem épületei s felszerelése a kegyetlen béke áldozata lettek.

A, pozsonyi és debreceni egyetemek alapitása óta azonban az a nézet terjedt el,hogy ez uj egyetemek teljes elkészültéig a budapesti egyetem -orvosi fakultása fejlesztésének szünetelnie kell.* E felfogásnak épen olyan kevés a jogosultsága,mint annak,hogy addig nem lehet uj egyetemet alapitani,mig a meglevő minden szükséglete nincs kielégitve.

Annak idején BERZEVICZY ALBERT volt az, ki kla8sikuR monographiájában az ót jellemző megdönthetetlen argumentumaival s ragyogó ékesszólással szállott sikra a harmadik egyetem alapitása mellett. Ma a vidéki egyetemek jelentőségét maga gróf KLSBELSBEHG KUNÓ vall. és közokt.Miniszter erélyesen és sikeresen hangsúlyozza s csak arról lehet szó,hogy a kormány és törvényhozás bölcsessége megtalálja az eszközöket arra, hogy mind a 4 egyetem szükségleteit természetesen szegénységünk keretein belül kielégítse.

_ . ■ U

Mind a négy egyetem e első sorban a

— 331 r íq