A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1925. január 13., 5. rendes

sem, még júniusban megkapják az' orvoskari dékáni hivataloktól.

GRÓSZ EMIL hoz zászőlása szerint ez az intézkedés ellenkezik a szigorlatozás e^ész szellemével, mert lehetetlen az ..hogy a II. szigorlat letétéle előtt a gyakorló év min* - ’ ' f r. ■=. , *• r'

dennemü gyakorlatait bár ki is megkezdhesse és haszonral végezhesse.

BUDAY KALMAN tanár megemlékezik egy nála jelentkező szigorlóról.aki a II.szigorlat letétele nélkül kezdte meg a gyakorlati évét.

LIEBERMANN LEÓ tanár szerint jogos a tanulmány meghosszabbitása, ha a hallgató saját mulasztásából volt hanyag és nem tett eleget köt lességének és amellett van,hogy a II.szigorlaton megbukottat sem kell engedni a gyakorlati év meg kezdésére.

VÍM0SSY ZOLTÁN tanár iß hozzájárul Lieber" mann Leó tanár véleményéhez.

Az elnöklő Dékán hozzászólása szerint a kórházi szolgálati könyvecske kiadása a II.szigorlat letételével egyenértékűnek veendő.

TELLYE8NICZKY KÁLMÁN felemlíti. hogy tarthatatlan eljárás divik most » az V.félévéseknél is, akik minden szigorlat nélkül, nemcsak hogy tovább beiratkoznak a felsőbb éves tárgyakra,hanem betegészlelésre és kórr

boncolási gyakorlatokra stb, is kiiratnak.

Az ilyenek betegészlelésre és kórboncolási gyakorlatokra annál kevésbbé Írhatók ki,mert ezáltal maga a Kar látszik támogatni a hallgatók helytelen és káros eljárását.

BUDAY KÁLMÁN szerint, ha a laboratóriumi dijakat beszedték,a hallgatók kórboncolási gyakorlatát nem lehet megtagadni.