A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)
1924. december 16., 4. rendes
-4-20 i O A már előbb említett Felségresolutiot a v. és k. minister ur a következőkben közli : Ő császári és királyi Felsége Bécsben f.é. november hó 18/ikán kelt legfelsőbb elhatározásával előterjesztésemre mnőknek; legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hőgy7§Tfelsőbb tanintézetekbe leendő felvételre, az illetékes felsőbb tanintézet meghallgatása dalapján esetről esetre engedély adassék és részükre, miután tanulmányaikat a fennálló szabályok értelmében sikerrel befejezték, a képesítő oklevél kiadassák," Nyilvánvaló tehát, hogy a nők felvételének kérdését nem törvény rendeli el, hanem csak feláégresolutio, mely megengedi, hogy nők felvétessenek,de az arra való engedélyt is esetről esetre az illetékes karok meghallgatásához köti, és ig^tájékozatlanság állíthatja, hogy a kar a nők felvételének megtagadásával törvényszegést követ el, mikor a karnalc’az eljárása a legnagyobb altruismus megnyilatkozása, mely a nemzet és az ország érdekében félretesz minden személyi és partikularist icus előnyt és érdeket, amely nagyobbszámu hallgatóság révén az egyesre és az intézményekre egyaránt hárul, mely az ország közegészségének érdekében nem óhajtja kevésbbé értékes orvosokkal elárasztani az országot, mely nem akar orvosnőket termelni akkor, mikor a megcsonkított orázágban a férfiorvosok sem tudnak már elhelyezkedni és mely nem akar a fenyegető orvosproletariátus mellett még egy orvosnőproletariátust is kitermelni. Ha nekünk is csak a mindenáron való \ hal Igatóság szerzése volna a célunk, egyedül a pécsi egyetemtől átvehettünk volna ebben az iskolaévben a numerus clausus szigorú betartá'hpgyx sával 70 nőhallgatót, mert onnét annak ellenére, hogy ismert voltja Pázmány Péter tud. egyetemorvoskara nem vesz fel nőt, felvételét kérte 66 magyar és egyéb nemzetiségű és 15 zsidónő. Az első évre folyamodott 17 magyar és egyéb nemzetiségű nő felvételével pedig 88-cal szaporíthattuk volna hallgatóink számát, ha saját érdekünket az ország érdeke fölé helyezzük. 1923 évi április hó 24-ikén a MAGYAR ASSZONYOK NEMZETI SZÖVETSÉGE és a MAGYAR EGYETEMI és FŐISKOLAI HALLGATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE NŐOSZTÁLYA felterjesztést intézett a v. és k. minister úrhoz, és kérte az összes főiskolai fakultásoknak a leányok részére leendő - és egyben a budapesti egyetem orvosfakultásának a leányok számára újból való megnyitását. 1924 május hó 14-én az állandóan Budapesten m lakó szülők kérik, hogy a jelenleg még Budapesten tartózkodó pécsi I