A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)
1924. december 2., 2. rendkívüli
'i 7 ß X 8 O- 88 - .. lati eljárókat Roapke <9 kdnyvilkb«* 4» kiflik# / Bi# spoelfische Diagnostik und Th«r&pie d&r TuboipQuloeo ^ Dolgozataiban a specifikus agyagok közül #t ^pe^gler^íóle oltó* agyagok ás a Marmossk-féle Samu gyógyórtókévol^ diag*Qstikai ég prognostikai szempontból pedig a outan, peren tan é az ophtalnó reactió / ennek kiemeli esetleges ártalmait, Bandelier és Rospke könyvében is o./ és a subeutan rsactióval foglalkozik. Szerzőnek azt a tapasztalatát, mely szerint a tuberculin subcutan alkalmazásánál már kis adagra jelentkező reaotió, továbbá a Pirqust-féle papula gyorsabb megjelenése és nagyobb terjedelme jobb lefolyás jele. Hollós ily iránnyá vizsgálatai is igazolják. k baln60-tIisrapia körébe tartozó dolgozatainak ^agy része a különféle ásványvizek osnoaisos co^centratiójának és egyesok villamosvezető képessógének meghatározásával foglalkozik. Szerző volt az, aki a különféle hypotoniás és hypertoniás ásványvizek a vér és vizelGt töményságére nagyobb agyagon, rendszeres ivókúra alkalmazása mellett, elöször vizsgálta* A bőrkórtan körébe tartozó dolgozatai közül a pityriasis rosea Gibs6rtnél 6 hivta fel először a ügyeImát az ideges tünetek magatartására / citálva lett /. Az atrophia ideopathica cratis kórszövettani vizsgálatánál a rugalmas rostok sajátságos magadattására és a hámban "* ‘ é mutatkozó parányi tályogokra hivta fel először 4 íigyelmet és a trichophytiasisnál szerzőnek sikerült először hazánkban a Fókám által már kitenyésztett violaszinü tricophyton faj mellett, a fehéres szürke fajt kitenyészteni és utóbbinak gyakoriságát megállapítani, • *“ • “* 4 “** # "* t *** Folyamodó irodalmi működésensk fenti részletes ismertető-V __ . , _ . ... - • séből kitűnik, hogy szakmáját tekintetnie'' teljesen uralja, a”* nak irodalmát ismeri és a habilitatiőját képező belső gümőkóros betegségekben igen nagy gyakorlati jártassággal biar is bír, mert mi^t specialista Gleichenbergbsn ia állandóan ily betegekkel foglalkozik. Három habilitaiós dolgozata me gidaiad ja azt a mértékéet ilyénkor általában kiv n-nj szoktunk. Fém csak ezek, de többi elég sok _