A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1924. december 2., 2. rendkívüli

i 70 1 4 O- 17 -lö^féle Gloichenbergi gyógyvíznek határozta meg a Kohlrauscli-féle eljárással azok villamosvezető képességét.

6. / A különböző összetételit ásványvizek befolyása a vér és a vizelet töménységére. / Budapesti Orvosi Újság 1906 ávf.lö.sz/ Fölolvasta a Drezda-i bal”sologiai congressuson 190S március 4./-zerző állatoknál és arab ereknél öloször vizsgálta rendszeres ivókurák alkalmazása mellett a különféle, főleg magyar gyógyvizek hatását a vér és vizelet töménységére, és azt tapasztalta, ho©7 azok arra tényleg befolyással voltak, még pedig különfél«képen a hypotoniác és hypertoniás vizek.

7. / Héhány hazai ásványvizünk osmoticus concentratiója. / Budapesti O.rvosi Újság 1907 évf./

37 hasai ásványvíznek határozta meg osmosisos concentratióját.

8./ A Balneo-therapia természetes gyógy- eszköz cinek, a gyógyvizek és klímának hatásáról és javallatairól a légzőszervek megbetegedéseinél. / Budapesti Orvosi Újság 1923. évf.18-19.sz./

Ebben a cikkében a különféle kiimák ás különféle alkaliás és

alkaliás muriatikus gyógyvizek indicatióit tárgyalja a légzőszervek különféle megbetegedéseinél. Kiemeli a nedves, meleg klíma előnyeit, különösen a felső légutak betegségeinél.

III. A börkórtan keretébe vágó dolgozatok.

1. A mapolanról. / Orvosok Lapja 190C év 23-24 az./

A aapolan főleg makacs loboknál, pörkölt és pikkelyek eltávolításának, a behámosodás elősegítésének, a pikkely képződés megszüntetésének, az elszarusodások fellÁgyitása céljából volt kitűnő.

2. / 3gy t ri chophyt i as i s epidémiáról. / Orvosi Hetilap 1901 é.l/

ózérző ebben a cikkében hazánkban ritkán jelentkező trichophytiasis epid«aiáról referálj 11 esetbe”1 az azt okozó 3Zürkésfehér színű és 7 »staben a violaszinü gombát tudta kitenyészteni. A trichophyton gombák közül hazánkban eddig csak Uékáia te-nyésztett ki viola szinü fajt és i gy fentiek alapján Kákám leltét oda módosította, hogy a violas z inti gomba hazánkban ugyan gyakori, de a szürkééi ehér fajnál, még- 2a2.