A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)

1924. június 17., 10. rendes

gédi minőségben végzett kísérleteinek eredményét foglalja magában . A

nyomán

vibratio (rezgés) érzését Rydel és Eeiffer egészséges és 30, - főleg organumos idegbajokon kutatta s a Gradenigo-féle rezgés számot az optikailag is érzékelhető hangvilla segélyével állapította meg. A vibratio érzését a csontok, szalagok, Ízületek s különösen az izomzat s valószínűleg a bőr idegei is közvetítik.- Az izomérzés zavara és az ataxia esetében csökken s sclerosis multiplexnél már korán kimutatható. (Dr.Purjesz emlékalbum I906.) Ugyancsak klinikai működése alatt jelentek meg kórszövettani dolgozatai is: “Az agyalapi ütőerek siphylises megbetegedése" (Orvos-természettudományi Értesítő 1903.), über die syphylitische Erkrankung der Basilararterien des Gehirns" (Deutsche Zeitschrift für Nervenheilkunde 1905.); "A pellagra korbonetanához" (Lukács Hugóval. Gyógyászat 1907.)."Zur pathologischen Anatomié der Pellagra" (Allgemeine Zeitschrift für Psychiatrie. 190ß.). “Az agyalapi daganatok- ismeretéhez" (Orvos-természettudományi Értesítő. 1907») Ezen önálló vizsgálatokon alapuló dolgozatai egyfelől a vérereknek lueses megbetegedése által előidézett változásokról és következményeiről nyújtanak tájékozódást,csatlakozva azok véleményéhez , akik szerint az érfal mind a három rétege egyidejűleg, vagy külön is a bántalom keretébe esik, másfelől a pellagras esetekben található súlyos gerincagyi elváltozásokról számolnak be. Az agydaganatok ismeretében pedig az éveken át észlelt eset kórbonctani és histologiás feldolgozása alapján nyújtanak adatokat.für die ges. Neurol. undxPsych. 1914.) s ugyanaz magyar nyelven: "Epilflpsia és paranoia kombinálódása" (Budapesti orvosi újság 1918.) és az "Elmezavarok spanyol betegségben" (Orvosi Hetilap 1919.) részletes klinikai észlelések alapján levonható következtetéseket s a tünetek finomabb analysisének alapján kidomborítható diagnostikus támpontokat nyújtanak. -alapuló értékelése nyer kifejezést a következő közleményekben: "Medinai, tökéletesbibetett altatószer a veronai csoportjából" (Gyógyászat.1909.) "Das Medinai stb." (Pester Medizinisch-Chirurgische Presse 1909.)- az

"A szemerisiek tabes dorsalisnál" (klinikai füzetek 1912.), "Uber teÜDische Augenkrisen und deren Erstehung" (Zeitschrift

Egyes gyógyszerek és gyógyeljárások önálló észleléseken- 49 -