A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)
1924. június 4., rendkívüli tanulmányi értekezlet
AZ ORVOSKÉPZÉS FELADATAI A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ELLEN VALÓ VÉDELEMBEN. Irta: GERLÓCZY ZSIGMOND dr. egyetemi tanár, a székesfővárosi Szent Lászlósközkórház igazgatófőorvosa.* Az életpálya megválasztása, az arra való előkészülés, elméleti és gyakorlati kiképzés kettős célt szolgál. Az egyik a megélhetés, az egyéni boldogulás biztosítása valamely foglalkozásból^ eredő kereset alapján, a másik a közösség javára való munkálkodás. Minél képzettebb valaki a maga foglalkozásában, mesterségében, annál több hasznot remélhet a maga számára, de egyben annál nagyobb hasznára válhatik a köznek is, annak a társadalomnak, amelyben él. A nagyon sokféle foglalkozás, életpálya között az orvosi pálya abban különbözik a többitől, hogy ezen a pályán a hiányos készültség megmérhetetlen károkat okozhat nemcsak egyeseknek, de az emberek nagy sokaságának is. Innét van az, hogy valamennyi tudományos pályára való előkészítés között legnehezebb az orvosképzés kérdése. Az „Orvosképzés“ folyóirat hasábjain számos közlemény foglalkozott ezzel a kérdéssel és különösen Grósz Emil egyetemi tanárnak, az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottsága alelnökének közleményei (1. az „Orvosképzés“ 1919. 4—6. füzete, továbbá 1923. 2., 3—4. füzete) részletesebb tájékozódást nyújtanak azokról a törekvésekről, amelyek úgy idehaza, mint a külföldön észlelhetők és amelyek mind azt bizonyítják, hogy az orvosképzés folytonos fejlesztése ellenére is minduntalan újabb és újabb pótlásokra szorul. Ez alkalommal csak azokkal a hiányosságokkal óhajtok foglalkozni, amelyeket az orvosok képzésében minden apa hivatott és arra illetékes forum régóta lát és tud, sőt régóta iparkodik is azon, hogy a hibán segítsen. Azokra a hiányosságokra kívánok reámutatni, amik a hevenyes fertőző betegségek gyakorlati felismerésében, az e betegségekben követendő gyógyító- és védőeljárások gyakorlati alkalmazásában észlelhetők s amely hibák jófoimán a külföldön is éppen úgy megvannak, mint minálunk. Hogy az egész emberiségnek a fertőző betegségek ellen való küzdelme középpontjában az orvos áll ® hogy a védekezés első mozdulatai az orvos tanácsa és parancsa szerint indulnak meg, azt mindenki tudja, hiszen a törvény és az azzal szerves kapcsolatban * A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületében 1924 március hó 27sén megtart tott előadása nyomán. 1*
