A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)
1924. május 20., 9. rendes
-iw r-^i: * - t 'H-t % '<jf tásának tesszük ki, akkor ép egyén plasmája változatlan marad, míg a fenti kórfolyamatok eseteiben a betegség kiterjedésével, jó- vagy rosszindulatú hajlamával arányosan a Hofmeister-sor oldataival kipelyhezésít nyerünk. Aszerint, hogy a 6 reagens közül hány volt csökkenő aktivitása arányában elég erélyes a kicsapódás létrehozására, 6 fokozati különbség objectiv felismerése válik lehetővé. A reactió kivitele egyszerű és gyors /5 - 10 perc alatt lezajlik/ és így érthető , hogy ma már széleskőrben alkalmazzák. így a vezetésem alatt álló klinikán is állandóan sikerrel alkalmazzak. Az eljárást közleményeikben többen felemlítik. így: Schaffler,Duzár,Rusznyák,Fabinyl,Barát,Török és mások, és mindanyian róla elismerőleg nyilatkoznak. 2. / Újabb vérreactiók és azok klinikai jelentősége. Orvosképzés,XII.évf. 2-3 fűz. A közlemény áttekintést nyújt azon legújabb törekvésekről, melyek a vérszerkezet kolloidchemiájával foglalkoznak. Rámutat a Darányi-reactió, a Starlinger féle konyhasós próba, yaját plasmalabilitátiós reactiójának és a Fahraeus vérsejt-sülyedés-mérés klinikailag azonos jelentőségére. Beszámol a II. sz. Belklinikán összehasonlitólag vizsgált 220 eset vizsgálati eredményeiről, valamint a fővárosi járványkórházból vizsgált 40 -1* hevenyfertőző beteg vérleletéről. Egyben emlitést tesz azon kisérleteiről, melyek alapján a vérsejtsülyedési próba klinikai értékét a többi reactió mögé sorozza. 3. / Stabilitátscoöffizient der Blutstructur. Biochemische Zeitschrift, Bd 135 Heft 1-3. Társdolgozat Faludi Ferenc orvostanhallgatóval. Előadta az Orvosegyesületben. Szerzők Stokes esőcsöppek esési-sfebességét meghatározó képleteit megfelelő módosítással az emberi vérre - mint kolloidchemiai szempontból plasma-vérsejt suspensiora- alkalmazzák. A levezetett képletek alkalmazásával a vérlpasma- és vérsejtek-sűrűségeinek különbözeteiből, a. plasmabelscsiírlódásából és a vérsejtsülyedés gyorsaságának középértékéből egy fi oly - általuk C -nek nevezett - számot nyernek, mely az adott esetben •t pontos kifejezője fenti tényezők viszonyának, másszóval az illető vérszerkezet physicochemiái helyzetének. Ha e C" értékeket empyrikus táb-II lázatban foglalják össze, akkor ezek behelyettesitésével rövid úton meghatározható pl. a vérsejtek fajsúlya hosszas mérések és számitások nélkül, vagy pl. a belső súrlódás viscosimeter nélkül. SS* o
