A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)

1924. május 6., 8. rendes folytatólagos

összehívását, amennyiben az indítványt eredetileg a szegedi egyetem orvoskara tette, a debreozeni faoultásrál pedig tudjuk, hogy helyesli az indítványt, a pécsi egyetem kiküldöttei pedig amúgy sem fognak megjelenni, sót épugy nem fognak választ adni az átiratra, mint ahogy számos hasonló irányú előterjesztésre nem válaszoltak. E kérdésben tulajdonképen nem mi vagyunk az inditványozdk, hanem mi csak hozzájárulunk a szegedi egyetem indítványához,

Preisz Hugó tanár nem tartja helyesnek, hogy most targyalasba kezdjünk, hanem az lesz vélravezető, hogy Karunk az elabo—

ratumban foglaltak értelmében felterjesztést küld a V.K,Miniszter úrhoz s kéri, hogy adja tudtára a zsidó hitközségek és a szent egyletek elnökségének a határozatot, ö az előterjesztésben némi ellentmondást lát abban, hogy zsidó hallgatókat beiratkozni engedünk, de bonctani gyakorlatra keresztény hullát nem adunk és szigorlatra nem bocsátjuk.

Hoór Károly tanár megjegyzi,hogy a szigorlatra való bocsátás megtagadásának hangsúlyozása azért szükséges, mert másképen kijátszás fog történni, t.i. beiratkoznak a bécsi, prágai egyetemre s aztán a szerzett jog alapján felveszik nálunk.

Tóth István tanár is helyesnek és szükségesnek tartja az elaboratumot, mert a keresztyénységre felháborító megaláztatást lát a mai állapotban s ő csak arra kivánja figyelmeztetni a Kart, hogy ne hozzon olyan határozatot, melynek esetleg nem tud érvényt szerezni s figyelmezteti a Kart arra is, hogy bonctani gyakorlatok nélkül is szi-K '

gorlatózhatik valaki.

A Dékán szerint Tóth tanárnak formailag igaza van ugyan, hogy szükséges még azt is bevenni, hogy a bonctani gyakorlatok hiánya félév végén az index aláírásának megtagadását vonná maga után, amit a Kar saját hatáskörébenmegtehet s ez alapon nem lennének az illetők szigorlatra bocsátva. A kivitel módozatainál gondolnunk kell arra is, hogy nem lehetne-e a kérdést megoldani úgy, hogy a kórhazak igazgatói kapjanak utasítást arra, hogy amint a kórbonctan hozzájut zsidó hullához, úgy a bonctani intézetek számára is, a keresztény hullákhoz hasonlóan, a törvényes rendelkezések értelmében utalják at a zsidó hullákat is. Kéri Lenhossék tanárt, hogy álljon el indítványától, mert hiszen a plénum már egyszer foglalkozott a társegyetemek kiküldötteinek