A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)

1924. május 6., 8. rendes folytatólagos

- vidá 'Tolytatólagoa javaslatát, melynek másolatát tisztelettel mellé­keljük, karunk a f. évi november hó 24.-én tartott III. rendes ülésén tárgyalta s határozatilag kimondotta, hogy az egész ügyet a testvéregye­temek orvoskarával közli és javasolja egy egyetemek közötti bizottság megalakítását, mely az ügygyei elgyöntetű eljárás biztosítása szempont­jából foglalkozzék. < Szives hozzájárulás esetén tisztelettel kérem a Te­kintetes Kart, hogy a kiküldött bizottság tagjainak nevét velem közölni méltóztassék. A m.kir.Ferenc József tudomány-egyetem orvosi Kará­nak 1922. évi november hó 24.-én tartott III, rendes üléséből. Szeged I922. december l6.-án. A tekintetes Kar iránti tisztelettel Reinbold s. k. e.i. orvoskari dékán. * Karunk Dékánja Davida' Leo, a szegedi egyete.my.r.ta­nárának azt a második referátumát véleményes jelentéstétel végett újból Lenhossék Mihály ny.r.tanárnak' adta ki, ki Karunk I923. évi január havi ülésében a következő.jelentését terjesztette Karunk elé: Tekintetes Orvoskari Tanártestület! Hégi panasz,hogy * . **• a fővárosi közkórházakban elhalt zsidó vallásunk holttesteik, még ha tel­jesen hozzátartozók nélküliek, vagyis u.n. gratis holttestek is, s igy az érvényben lévő rendelkezések szerint az egyetemi tanitás céljaira az anatómiai és sebészi mütéttani intézeteknek volnának átengedendők, a Chevra Kadis, vagyis a Zsidó Szentegylet mindig eltemetteti. Ennek követ­­kezményekép soha még izraelita - egyén holtteste•a'boncterembe, vagy a sebé­szi mütéttani intézetbe nem került s a sok zsidó vallásu orvostanhallgató, aki nemcsak budapesti egyetemekről,de a többiről‘is kikerül* mind keresz­tények holttestén nyerte anatómiai és sebészi gyakorlati kiképzését. Hogy ebben nagyfokú méltánytalanság rejlik, az nem szorul bővebb bizonyításra. Az állam kötelessége, hogy az egyes megengedett vallásfelekezetek rituális szobásait és intézkedéseit tiszteletben tartsa, de csak addig, amig azok nem ütköznek a közérdekbe* vagy erkölcsiségbe. A liberális Amerikában meg­tiltották a mormonok többnejüségét s a szabad Svájcban épen ottartózkoáá­­som idején, a kilencvenes évek elején hoztak törvényt, mely, már nem emlé­kezem: teljesen betiltatott-e vagy csak kotlátozta a zsidó rituális állat­vágási. eljárást, mert kegyetlennek találták. A jelen esetben sem lehet y^J - r

Next

/
Thumbnails
Contents