A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)

1924. április 29., 8. rendes

f, ■* i •

A Kar elsőfokon való elbírálásra báró

Kétly László tanáríiak adja ki.

31.) Tóth István tanár jelenti a Karnak, hogy Dr.Vetter

Ambrus a II. számú női klinika díjazott gyakornoka súlyos betegsége miatt április 1-étől kezdődő 4 hónapi szabadságot kér,hogy egészsége helyreállítására délvidékre utazhassák. Ajánlja a kérés teljesítését.

szerű sebészi szigorlat tervezetet illetőleg a következő előterjesztest teszik;

alulírottak a következőkben körvonalazhatjuk. A sebészi szigorlat a jövőben két részből áll, melyek külön osztályozás tárgyát képezik.

részre tagozódik. 1. A jelölt sebészi betegségben szenvedő, a klinikán fekvő, vagy a járóbetegrendelésen jelentkezett beteget kap, akinek kórelőzményét és jelen állapotát kell felvennie, aminek kiegészítésére az esetleg a betegről készült functionalis vizsgálatot, Röntgenátvilágitási vagy Röntgenképet kapja kezéhez. Ezek alapján az esetnek klinikai kórisméjét kellfelállitania és az eset kezelésére kell az irányelveket megszabnia. 2. A jelölt az egész sebészet valamely részéből kap kérdést, amelyre elméletileg kell felelnie. Az idevonatkozó kérdések felölelik az általános és részletes sebészet minden fejezetét. Szerepelnek tehát az érzéstelenítés, asepsis és sebkezelés valamelyik fejezetén kivül a különböző sérüléseknek általános kérdései és a sebészileg fontosabb -fertőzéses betegségei (pyaemia, anthrax, tetanus, aktinomykosis). Szóba jönnek azután az egyes szervrendszerek (bőr, izom, erek, idegek,csontok es ízületek) betegségeit felölelő fejezetek, s végül az egyes szervek, illetve testtájak különleges megbetegedései. A szigorlat ezen részében a betegségek kór- és tünettanáról és az egyes betegségek műtéti kezelésének javalatáról kell a jelöltnek röviden értekeznie. Az idevo_ natkozó kérdések kb. 120 típusos'kérdés körül csoportosulnak. 3, Minden jelölt a klinikai vizsgálat keretén belül kérdést kap a törések és ficamok tanából, amikor is a törések keletkezési módját, tünettanát kell elmondania, s csontvázon, vagy élő emberen a helyreigazítás módját és a különböző rögzítő eljárások (kötések) módját bemutatni. Szóbakerül itt a

A Kar hozzájárul.-32,) Verebély Tibor tanár és Kuzmik Pál tanár az uj rend-Az ujrendszerü sebészi szigorlatok kérdezési tervezetét

I. A sebészeti elméleti rész a klinikán folyik le, s három- 15