A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)

1923. december 18., 4. rendes folytatólagos

tele alatt szükségét érezzük egy elvi kijelentésnek. A tanitáa módjának imperativ előírására irányuló kivansag az egyetemi tanitas szabadságénak egyenesen szellemébe ütközik bele. De celszerüsege mar akkor is kétségbe vonható, ha az minden egyetemi tanitás legfonotsabb alapfőitételével nem is állana ki nem egyeztethető ellentétben. Föltételezhető, hogy egyetemi tanárokká az ország legkiválóbb és a tanitás terén legtapasztaltabb szakemberei neveztetnek ki, akik annak legcélszerűbb módjai felöl legalább is annyira tájékozottak, mint bárki más és ha e föltevés téves volna, a tanár képtelenségén se/mniféle imperativ eloirás nem segitene.Ez elvi kijelentés után a javaslat érdemeá részét illetőleg a Kar véleménye a következő. A tuberculosis elleni védekezés meddősége nem orvosaink tudatlanságán múlik. Ahhoz jó lakásviszonyol kielégítő táplálkozás, kellő munkahygiene, a nép fölvilágositása, kioktatása a tisztaságra és az egészséges életre, kellenek, mint előföltételek. Ezek Magyarországon hiányzanak. Ezen elcföltételek megvalósulásán kivül intézmények kellenek: kórházak, dispensaire-ck, sanatóriumok és azoknak a megfelelő anyagi eszközökkel való ellátása.- Hogy a hiány ezen a téren és nem az orvosok képzettségének hézagaiban kéréséndő, azt megmutatták az orvosok a háború alatt. Mikor a m. kir.rokkantügyi hivatal és a hadvezetőség soha nem remélt intézményeket létesítettek, kitűnő szakemberekben nem volt hiány és ezen intézmények működése olyan magas színvonalra volt emelhető, amely becsületére vált *

volna bármely más ország orvosi karának. A mienk élénk foglalkozását a tuberculosis problémáival pedig nagyon világosan tanúsítják a magyar orvosok tuberculosis-egyesületének tárgyalásai.

Az átirat szerzője úgy látszik, kevéssé ismeri azt, hogy egyetemünkön a belorvostan tanitása és ennek keretén belül a tubqfculosissali foglalkozás mimódon folyik. Az nem vonatkozik a belklinikára.Alapját a kórbonctan és a kórtan tanárai vetik meg. Az igen jelentékeny részét foglalja le a physikai diagnostikának. A belklinikákon pedig nem 3 ágyat foglalnak le a tüdőbajosok, mint ahogy azt az átirat követeli, hanem sokkal többet. A belorvostan tanárai széles mederben tárgyalják a tuberculosist klinikai előadásaikban. Igen bő anyag áll rendelkezésükre az ambulantián. Vele gyakorlatilag sokat foglalkoznak

/3<P-25 -