A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)

1923. június 19., 10. rendes

rt §; Oj

<y

vészéről kötelességszerü szigorú teljesítésére hivatkozik velünk szemben, tudhatta volna, hogy, o ugyan ezt, törvényes alapon, teheti, bizonyára tudta is, de nem akart róla tudomást venni, mert elvégre 356

v

nohallgat6 az szám ésép úgy szaporítja a hallgatók számát, mint a fér—

'S

fihallgató. Eleve kijelentem tehát, hogya Kar mint mindig, ezúttal is a rendeletnek megfeieloleg járt el. A 2502/I906-07 és a 96030/1906 II.

10 v.k.m.sz.u.i, a következőképen intézkedik: "Nőknek úgy rendes,mint rendkívüli hallgatókul leendő felvétele, az illetékes tudománykarok esetről-esetre történő véleményezése alapján a Miniszter urat illetvén meg, az érdekelt tudománykarok dékánjai a nőknek felvétele ügyében saját hatáskörükben nem intézkedhetnek."- A Kar indokolt felterjesztésében értesítette a Miniszter urat, hogy egyelőre sem rendes, sem rendkívüli nőhallgatót nem kivan fölvenni , amihez a Miniszter ur hozzájárult és mikor a kar újabb felterjesztéssel élt, hogy ezt a felvétel felfüggesztését továbbra i-s fentartja, a miniszter ur arról értesítette a kart, hogy a kar határozatával szemben észrevétele nincs.Azok a jogosult aggodalmak, melyek a nők korlátlan felvétele ellen akkor fennállottak, a szegedi és 'különösen a pécsi egyetem jóvoltából tehát, ma is fennállanak, ma sincs még jóvátéve az eltolódás a háborúban annyit szenvedett férfiorvosok kárára, ma is fennáll ugyancsak ennek a két egyetemnek jóvoltából az a nagy veszély,hogy nőorvosokkal elárasztják az országot. Amint láttuk, még ma is 600 or.vostanhallgatónő van és hiába zárjuk be mi kapuinkat időlegesen a nőhallgatók előtt, a bajon nem tudunk segíteni, de azért még sem szabad beérnünk azzal a tudattal, hogy nai legalább mi nem jártunk ezeknek a visszás, sőt egyenesen veszélyes és elitélendő állapotoknak fenntartásához. -Mikor a pécsi egyetem magyar nemzeti hallgatónőinek küldöttsége nálam járt és kért, képviseljem a Kar előtt, hogy a Budapesttől távozó pécsi egyetem hallgatónőit a budapesti tud.egyetem orvoskara fregye át, én megértettem és méltányoltam panaszukat, melyben egyrész kifejtették, hogy a szülői, rokoni, hozzátartozók házából való távozásuk nagyon nehéz és az ott élvezett ellátás megszűnése nagyou súlyossá tenné reájuk a megélhetést, de megértettem azt is, hogy számukra megszűnik minden érintkezés a velük egyformán gondolkodó ifjúsággal, mert ha a pécsi egyetem távozik, a magyar hallgatók mind igyekezni fog- 54 -