A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)
1923. június 19., 10. rendes
-physikai teljesítményeket is követel, teljesen csődöt mondottak; egyrész testileg, egynehánvan normálisán is tönkrement. Az orvosi pályában a „egtöbb nem is annyira hivatást, mint a férjhelmenetelhez segítő utat látott, mely~azonban a családi élethez való természetes, a nőies előkészülettől elvonta. Pedig ha a nőnek van kötelessége, melynek teljesítését megnehezíteni nem szabad és mely kötelességteljesitéstől épen a mai viszonyok között a társadalom és a nemzet fennmaradásának érdekéén őt elvonni» nem szabad, akkor nem az, hogy orvosdoktor, hanem az, ogy feleség és anya legyefa. A két bizottságnak eme megállapitása ellen a Kar egyik tagja részéről sem merült föl ellenvetés, jeléül annak, ogy kétségtelen valamennyiüknek tapasztalata kb. ugyanaz volt.De nem ez, vágj'' nem csupán ezek voltak döntők a karnak ez irányban történt elhatározására, hanem az a 'meg nem cáfolható tény hogy a háború alatt jelentékenyen fokozódott mértékben tódultak a nők egyrészt az orvosi pályára, másrészt elfoglalták ott a hadbavonult férfiak helyét; tanársegédek, gyakornokok lettek, ezzel idősebb férfi kollegáik elé kerültek, és megnehezítették épen azoknak toveábbjutását és boldogulását, kik a háború alatt legtöbbet szenvedtek. Szükséges volt tehát 3gyrészt jóvátenni azt a visszaszorítást, mely a sokat szenvedett medikusokat az itthonmaradt nőhallgatók részéről érte, másrészt meg szükséges volt megakadályozni, hogy az ez idő szerint megkisebbedett Magyarországot nőorvosokkal árasszák el. Ezért függesztettel föl az orvosi kar újabb a nőhallgatók felvételét, mindaddig, mig a hadbavonult medikusok hátrányai el nem oszolnak. íz pedig mindeddig nem következett be, annál kevésbbé, mert a szegedi és pécsi egyetem nefcicsakhogy felvette jóformán az összes jelentkező nőhallgatókat, kiket mi visszautasítottunk, hanem még a napilapokban is közhírré tette, hogy ő a nőket felveszi, jelentkezzenek csak náluk; és igy az az eltolódás, mely az orvosi rendben a férfi-ak,hátrányára mutatkozott, ma is fennáll és nem szűnt meg és nem fog megszűnni az sem, mitől féltünk, hogy a jelenleg megkisebbitett Magyarország nőorvosokkal érasztassék el. A kar elhatározását a V.K. miniszter ur különben tudomásul vette és 1921. január hó 2.-án 130680 sz.a. kelt leiratában újból értesítette a Kart, hogy a korlátozásnak az 1920/21 tanévre kiterjesztése ellen észrevételt nem tesz. Bárha a Tanártestület feltétlenül vállalja eljárásáért a felelőséget, meg gell állapítani, hogy a