A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)
1923. március 13., 7. rendes
f röntgen Is projectio s készülékek, több száz óra, no tor, gépházak, sterilizálod, bútorok, labo rato riumi és operativ felszerelések, optikai műszerek gon■ * * ■ x do zása és javítása előreláthatólag 250 millió’ koronát követel. Mint látjuk, három egészen különböző, külön-külön is fontos o’riási munkakor, meltek mindegyike egy-egy erős szakembernek munkaerejét teljesen leköti. Három vezető kell tehát, egy ir-o d aigazgato’ , egy gondnok és egy főmérnök. E három tisztviselő’ együtt a_ko sso n egy bizottságot, amelyben az ügj körpk elhatárolását és a teendők lebonyolításénak simaságát biztosítsák. A rangban legidősebb legyen az elnök, de annak, hogy az egyik a másiknak főnöke legyen, nincsen jogosultsága, mert egyiknek sem lehet képessége, se fizikai lehetősége arra, hogy a másikat nagyobb szakértelme és beavató ttság alapján dirigálhassa. Egy főigazgató az üzemnek mai mérete mellett csak hátráltatná az ügyek gyors Is szakszerű lebonyolítását; semmit személyesen nem vezethetne és nem ellenőrizhetne; nem lehet különböző téren szakember; megint csak másik intézkednének tehát és az őt ottléte a képtelen helyzetek |s súrlódások, felelősség alo'l való* kibúvások és visszaélések forrásává válnék. Nem véletlen az, hogy a három utolsó’ gazdasági igazgató’^ közül az egyik börtönbe került, a másik öngyilkos lett, a harmadikat fegyelmiieg áthelyezték. Ezek eredetileg mind derék emberek s kiváló' tisztviselők vo ltaki amíg a,z egyes ember képessége- Jt meghaladó feladatok, a hiányo s . ellenőrzés, az éhbér-dijazás őket tönkre nem tette. Szükség volna tehát, hogy ezek a vezető főtisztviselők méltányos díjazás mellett és nem lekicsinyelt pozicio'ban működjenek. Egy közülök az V., a két másik a VI. fizetési osztályig emelkedhess ék! a 4-500 milliós üzemek még : ma is olyan jelentékenyek, hogy azok vezetését csak kiváló’ szakemberekre bízhat j uk.+ + + Az előrebo csáto ttakat a lövetkezőikben vonhatjuk össze! Egyetemünk gazdasági bajainak részben anyagi, részben szervezeti okai vannak. Az anyagiak, hogy fenntartása horribilis költségekkel jár, egyrészt a nyomasztó’ gazdasági helyzet, másrészt vágyónának konfiskáiása és célszerűtlen állami kezelése, vegre kulonbo^o administratio 8 hibák miatt. A gazdasági hivatal szervezete^ viszont elhibázott; az igazgató’ állása nemcsak kétiaki és bizonytalan, de a vele sin’ teendők méreteikben és sokféleségükkel túlhaladják egy ember munkaerejét. . Sol,
