A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)

1923. március 13., 7. rendes

száműzött egyetemeink rövidesen visszakerülnek régi otthonukba, mi is kívánatosnak tartottuk azok fenntartás't, rokonszenvvel kísértük tanáy­­raiöknak erre irányuló küzdelmét. Sajnos az ~a remény, hogy vágyaink be­látható időn belül megvalósulhatnának, hamar eloszlott s ezzel elkövet­kezett a józan számításnak és mérlegelésnek ideje. Hogy a mi egyetemünk a józan számításnak és mérlegelésnek útjára hamarabb reá lépett, mint száműzött és elkeseredett testvárünk^az természetes, nekünk módunk volt tárgyilagosan megítélni a helyzetet s ez kötelességünkké tette a megfon­tolást- és a beavatkozást.- Ismerve egy egyetem létesítésének és helyes mü ködésének óriási terheit,* kerestük a helyes megoldás útját, tanártestüle­tünk tagjait leküldöttük Debreczenbe szemlét tartani, megtárgyaltuk a szá űzött* egyetemnek a debreczeni egyetemmel való egyesítését s a mikor ezt kivihetőnek, célszerűnek és szükségesnek találtuk, megtettük indokolt elő terjesztéseinket. Ajánlatunkra megint némaság volt a válasz, Most, hogy a Ferencz József* egyetem Szegeden elhelyezkedett, mi is szeretnek, hogyha sikeres működésének minden előfeltételét megszerezhetné, szeretnék, hogy érdemes tanárai nyugodtan, megelégedéssel folytathatnák munkálkodásukat, de aggodalmainkat, balsejtelmeinket most sem tudjuk elnyomni. Félünk at­tól., hogy a vidéki egyetem teljes kifejlesztése lehetetlen lesz, félünk még inkább attól, hogy fenntartásuk más kulturális intézmények működését fogja károsítani.* Szerencsétlenségünkben komolyan,* de nagyon komolyan kel' számolnunk azzal, hogy az intézmények száma és azok haszna könnyen for­dított- arányba kerülhetNagyszámú olyan intézménynek-, amelyek mindegyike nehézségekkel küzd egy nemzet- életében, soha sincs meg- az a haszna, a me­lyet egy, vagy egynéhány olyan mutathat fel, amelynek sikeres működése és tovább-fejlődése kellőképpen biztosítva van* A budapesti egyetem s a műe­gyetem a világ legjobb és* legnagyobb főiskoláinak sorába került, s vég­zetes szerencsétlenség lenne, hogy ha működésűk korlátozódna, fejlődésük megakadna, s ezzel kiesnének a külfölddel folytatott versenyből. Ezért arra kérjük Nagyméltóságodat, hogy a száműzött és most már hajlékhoz ju­tott egyetemek működése feltételeinek keresésekor ne méltóztassék a fennel r© biekről megfeledkezni. Biztosíthatjuk Nagymélótságodat, amrazt hisszük nincsen is szükség, hogy távol állott tőlünk érdemes tanártársak lekicsinj icse, működésűk megszolasa; elismeréssel nézzük azt a nehéz küzdelmet, a— melyet az előttük álló nehézségekkel folytatnak s örömmel azt az eredményt-23

Next

/
Thumbnails
Contents