A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)

1923. február 27., 6. rendes folytatólagos

o

képzése még két orvosi fakultás részéről legalább is felesleges, mert egész nyugodt lelkiismerettel egyenes károsnak is lehetne minősíteni.

A közegészségügy tekintetéből a két vidéki egyetem,/mert a

debreczeni, mint egyedül létjogosult egyetemről nem szólok/ orvoskarának

*

működése nem jelent lényegesebb hasznot, értem azt úgy, hogy a meglevő kórház belgyógyászati osztályából lesz és lett belklinika, a sebészeti osztályból sebészeti klinika, a szemészeti osztályból szemklinika, a bábaképző intézetből szülsézeti klinika, az állami szemkórházból szemklinika stb. stb., vagyis csupán az elnevezés változott és változik, de végeredményben a betegfelvételre szánt férőhely, az ágyak száma stb. lényegtelenül, vagy egyáltalában nem szaporodik. A szegedi egyetem felterjesztéséből pedig minden kétségen felül kiderül, hogy épen ezek a csupán átkeresztelt egészségügyi intézetek azok, melyek ma is a legjobban működnél és az aránytalanul legnagyobb belforgalmat mutatják. Ezzel a ténnyel nagyon vészit súlyából az orvosi kari felterjesztés szerzőjének az a dicsekvő és egyúttal lekiEsinyelésünkre szánt kijelentése, hogy a "szegedi

Jól)

orvoskar nem a mások által''megcsinált készbe ült belé.1’ Ezt közülünk legkevesebben tették, de legfeljebb annyira, mint ők, kik szintén csak készbe ültek bele és ez a kész azonkívül még másé is volt. Ehhez a kissé szokatlan és kissé erőszakos megoldáshoz még más tekintetből is szó fér.Ha meggondoljuk, hogy hány száz milliójába került már is az államnak a sok uj tanár, assistens és egyéb személyzet kinevezése, céljainak valójában soha meg nem felelő épületek adaptálása stb. miatt az^hogj az egyik egyetemet Szegedre költöztette, a másikat Pécsre még csak fogja költöztetni, akkor nyugodtan lehet állitani, hogy a várható eredményekkel arányban nem álló költségek, az állam teherviselési képességét túlságosai igénybe veszik, sőt azt meghaladják, és ha csupán azt veszem tekintetbe, hogy a közelmúltban újabb l6o milliót adott az állam ilyen épületek adaptálására, mely összeg azonban nem lesz elegendő, mert a leghivatottabb QSyöE. utján tudom, hogy oda J00 millió is alig lesz elég, de ha már hozzí fogtak, abba nem hagyhatják, bármibe kerüljön és ha mindemellett azt látom, hogy a budapesti egyetemi klinikák épületeinek tatarozására, a hibás háztetők javitasara, az epületek körül megrepedt beton helyreállítására és sok más szükségletre nincs pénz és a gyönyörű épületek a lassú romlásnak kitettek, ha nap-nap.után látjuk, hogy klinikáinknak a fehérneműje hiányzik^f^Hogy mindezekre a 100 millió bőven elégséges lett vol- 53 - - -