A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)
1923. február 27., 6. rendes folytatólagos
és fajbelinek minősiti, ha néhány nappal, héttel, vagy hónappal előbb valíást cserélt, már szóltam. Nogy a zsidó nőhallgatókkal szemben milyen gyakorlattal él a szegedi egyetem, nem tudom, es az egyetem felterjesztése arról nem emlékszik meg; lehet, hogy úgy, mint a zsidó ifjúnál nem a származást, hanem a <vallas,— úgy a zsidó nőnél sem a -származást, hanem a nemet tekinti mérvadónak, mert a nőhallgatók felvételérőt a numerus claususról szóló térvény nem intézkedik kifejezetten korlátozó módon.~ < Nem kutatjuk, hogy a szegedi .egyetem ezzel a gyakorlat ba átvitt felfogásával radikálisan - liberális gondolkodásának és világnézetének kivánja-e tanúbizonyságát adni, vagy ezen az utón is hallgatóságát véli megszaporithatni, vagy a zsidóság iránti különös rokonérzést kivánja beigazolni, tény mindenestre az, hogy ez a felfogás minden, csak nem természetes, amint azt a szegedi egyetem felterjesztésében jcijelenti, midőn azt mondja, hogy ezek semmikép sem minősíthetők zsidó nemzetiséghez tartozóknak,-mert ellenkezőleg épen ez- anthropologiai, biológiai, sőt sociális fajisági képtelenség, eltekintve attól, hogy merőben ellenkezik a numerus claususról szóló ttjrvény intentiójával, szellemével és betűjével, -mely soha és sehol vallásról, hanem mindenütt csak fajról szól. A szegedi egyetem ezzel valóra kivánja váltani azt a lehetetlenséget, hogy az angolul beszélő néger kikeresztelésével megszűnt aethiopiainak lenni és angol-szász faji és nemzetiségű lesz,a németül beszélő chinai megszűnt mongolnak lenni és germán nemzetiségű és fajbelilesz., mert assimilátióról lehet természetesen beszélni, de a keresztelés actusa nem assimilátió tényező. Még csak az ismételten használt "ad hoc" kikeresztelés kitételt akarom megvilágítani és megindokolni. 1919 augusztus havában és a proletár diktatúra bukását követő hónapokban feltűnően sok zsidó tért át valamelyik keresztény vallásra. Nem kétlem, .hogy voltak közüllök olyanok, kik a látottakon és tapasztaltakon megbostránkozva ezzel az eljárásukkal is megtagadni kívántak minden közösséget azokkal,- kik . ezt a borzsjlmas helyzetet felidézték és ezt a rendszert képviselték és akiknek túlzás nélkül - 95 zsidó volt. De a túlnyomó többségnél nen ez volt az indító ok, hanem az, hogy tartottak attól, hogy az előimények előbb-utóbb zsidóüldözésre fognak vezetni, és nagyobb biztonságban _ 41 - _ 7
