A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)
1923. február 27., 6. rendes folytatólagos
fel. Ha ezután csupán 100 hallgató jelentkezik még és csak annyi iratkozik be, a zsidó hallgatók százalékszáma nem 6, hanem már 12 és ha csak 50 jelentkezik, akkor 24 f,9 Más eljárást »fogalmi'' lehetetlenségnek minőéit ég a numerus claususról szóló törvény szellemével•és betűjével homlokegyenest ellenkező állásfoglalását különböző érvekkel igyekszik alá- támasztani, és mentegetni, mert mentegetési kisérletről van csupán szó. Szóval a szegedi egyetemnek nem az után számitfták a zsidó hallgatók megengedett fo-á t, hogy :egy-egy évfolyamnak hány hallgatója van .hanem a szerint,hogy hány hallgatója lehetne. Az 1920. XXV. t.c. III. §-ának bekezdése szószerint ezt mondja!...........másfelül arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az iláLeto népfaj, vagy nemzetiség arányszámát........» igy tehát hallgatóról, tehát hallgatónak jelentkezett és felvett egyénről van szó. Az 1920 szeptember hó 27.-én 125055 IV./a. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet pontosan és félre non érthető módon szabályozza a felvételre igazoló eljárást. Mihelyt ezt becsületesen és a törvény szellemének megfelelően végrehajtják, teljesen kizárt a szegedi egyetemnek az az erőszakolt okoskodása, hogy bárki is - "egy későbbi félévben a létszámnak megcsökkenése .folytán az illető egyetemről- kizáratnék és eltávolitatnék.» . Aki az első- évre komoly és törvényes eljárás alapján van felvéve az minden akadály nélkül feljebb ipegy, igazolási eljárás alá sofea többé nem kerül ezen az egyetemen. Ezt a szegedi egyetem nagyon jól tudja és ha a szegedi egyetem is ilyetén képen fog igazolni, semmi sem fogja annak utjját állani, hogy a budapesti egyetem orvosi kara is ne vegye át a szegedi “•egyetemről szabályszerű távozási bizonyitvánnyal elkerült hallgatóit. Ha a szegedi egyetemnek ezt az eljárását és az azt megindokolni kivánc érveket avval a jelzővel illetném, melyre úgy az egyik, ínint a másik nyilván rászolgál, akkor abba a hangnembe kerülnék, mely a szegedi egyetem felterjesztésében jogosan kifogásolható és igy csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy ez az eljárás' is csak a zsidóságnak kedvez, az érvelés pedig tisztán hangulatkeltés, egyébként pedig kom'oly alapja nincs, mert igaztalan ügyet nem lehet igaz érvekkel végezni. p v Épen olyan kevéssé lehet meg mindezek után bárkit is, hogy a szegedi egyetem a Magyarországtól elszakított országrészekből
