A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)
1923. február 6., 6. rendes
sának ideje.Az indítvány azon érvével szemben , hogy Lieberrpann tanár nyugdíjaztatása esetén nem volna megfelelő sucrescentia és így vagy a pesti tanszék,kvagy vidéki erő behozatala esetén, avidéki egytem tanszéke kerülne gyenge kezekbe, nézetünk az, hogy ilyeh állításra akár a Kar, akár a Bizottság csak akkor lenne jogosult, ha pályázat kiírása révén, vagy más utón a tájékoztatást megszerezte velna. Indítványunk megtételekor el kell tekintenünk azon általunk is közismert ténytől, hogy a mai súlyos viszonj'ok között a tanár nyugdíjaztatása sok anyagiikárral is jár E szempontot azonban sajnos figyelmen kívül kell hagynunk, mert különben ez alapon minden tegetni, hogy ez a tudománj?- művelése és a tanítás szempontjából is mily káros volna felesleges, - nem is szólva arraíl, hogy ily tanár a mindenkori Minisztertől függő, vagyis, nem független ember volna és igy helyzete az egyetem autonomijátá is veszélyeztetné. Mindezek alapján tehát újból kérjük a T.Tanártestüle— tét, hogy a Bókay féle inditványz elvetni méltőztassék. Kötelességünknek tartjuk az ügy teljes megvilágítása érdekében, a bizottság többsége által elfogadott javaslattal szemből a Bizottságban kifejtett nézetünket itt is ismertetni. fedi azt a feladatot, amiért a Bizottságot kiküldöttek, mert nem azt javasolja, hogy a Kar fogadja el a Bókay féle'indítványt sem azt,hogy ne fogadja el, hanem azt javasolja, hogy a T.Kar az ügy összes iratait terjessze fel döntés végett a Miniszter úrhoz. E javaslatban a Bizottság többsége bár nem mondja ki, tulajdonképpen arra a lehetetlen álláspontra helyezkedik, hogy a múltkor megejtett szavazás ma is érvényes és a Tanács által alaki hibák miatt újból tárgyalás és_határozat végett visszaküldött ügy újra nem tárgyalandó, hanem a döntést a Miniszterre óhajtja bízni.legflagránsabb feladása és fökép ezért kérjük ennek el nem fogadását. Ettől eltekintve pedig e határozat a Tanácsi határozatnak, mint felsőbb hatóságnak megligálása, mert nézetünk—szerint a Tanácsi leiratot csak tanárt élete végéig kellene kathedráján meghagyni. Már pedig azt fejVéleményünk szerint, a Bizottság többségi javaslata nem Nézetünk szerint e határozat az egyetem autonómiájának- 2 .i-
