A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)

1922. november 14., 3. rendes

az történt; nyugdíjazták az egyik tanárt, kinek továbbra tényle­ges szolgálatban megtartását a kar kérte és a szolgálatban tovább­ra megtartottak egy másik tanárt, kinek megtartására vonatkozólag a kar nem tett fölterjesztést.- _ ■ Az I87O. évi április 8-iki osztrák törvény a tanárok­nak nyugdijbavonulásáról a következő képen intézkedik:§.3. "Minden tanár (professor), aki a 70-ik életévét betöltötte, legutóbb élve­zett teljes illetményeivel és az őt esetleg megillető személyi pót— lékkai, hivatalból nyugdíjba helyezendő. Bár megszűnt a tanártestti­­let tagjának lenni, megtartja nemcsak passifr választójogosultságát az akadémiai tisztségekre, hanem azt a jogot is, hogy mint tisztelet beli tanár(Honorar Professor) nominális szakmájáról az egyetemen — <. előadásokat hirdethessen és tarthasson. A mennyiben a folytatólagos V * tanítás érdekei megkívánják, a vallás és közoktatásügyi miniszter­nek fenn van tartva, az illető tanárnak csak utódjának hivatalba lé­­pése utón a végleges nyugdijállományba helyezése, de annek legké­­sőbb a következő tanév végén meg kell történni.- Augusztus és szep­tember hava (szünidei hónapok) nem számitható be a következő tan­évbe, ennek folytán azt a tanárt, ki a szünidő alatt érte e^/a 70- ik életévét, az ezeket a szünidő hónapokat a követő tanév végén , feltétlenül át kell venni a nyugdíjállományba•" - Ez a bizonyára évszázados megfigyelésből és tapasztalatból leszűrt törvény egye­nes, tiszta és határozott. Mindegyik egyetemi tanár pontosan és biztosan tudja,mikor érkezik el annak az időpontja, hogy tanszé­kétől feltétlenül meg kell válni és meg van a módja és alkalma ar­ról gondoskodni és arra nézve intézkedni, hogy hátralévő életévé­iben hogy helyezkedjék el, azokat hogy rendezze be,= mert egy meg— * másithatatlanul bekövetkező ténnyel számolhat. Bántót, vagy sér­­tőt magára nézve sehogyan sem találhat, mert hiszen ugyan az tör­ténik vele, mi mindegyik mással megtörtént, aki előtte volt és min­denkivel meg fog történni, aki utánna jön.- Sértővé és bántóvá az eljárás csak akkor lesz, ha nem alkalmazzák mindenkire nézve azonos módoti. Érdeklődtem egyik bécsi egyetemi tanárnál, vájjon osztrák e— gyetemen történt-e ez alul az eljárás alul egyszer is kévétel ásf.- 36 -

Next

/
Thumbnails
Contents