A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)

1922. szeptember 26., 1. rendes folytatólagos

O V

don jog fenntartása mellett - elvette es azóta a nyomda elsorvadt es az Eg;; temre nézve értéktelenné vált ! joga van ott rendelni, de semmi előnye id< genekkel szemben e jogából kifolyólag nincsen.

Azt lehetne gondolni, hogy Egyetemünk e reformját a könyvtárban uralkodó állapotok, a bürokratisraus túltengese, a tudományié élet tesj dése vagy a könyvtár lezüllése indokolja. Ezzel szemben azonban ismeretes, hogy épen a mi könyvtárunk vezető tisztviselői, mint Eerenczy, HÓmann, Pasteiner stb. kiváló nevű és szorgalmasan dolgozó tudósok, a kik mint ák£ démiai tagok vagy habilitált tanárok is nevet szereztek maguknak. Már arra is volt eset, hogy valaki a könyvtár tisztviselői közül egyetemi kathedrái került (Luksich, Dézsy), Arra nézve tényleg sok a panasz, hogy a könyvtár állaga szegényes és a modem tankönyveket csak kis mértékben képes beszere ni. De lehet-e ezért a könyvtárt hibáztatni, ha az állam és az Egyetem őt anyagilag olyan igen mostohán látta el. A beiktatási dijakból a könyvtál fejenkint ma is csak 6 koronát -egy cigaretta árát-kapja. így 192o-ig az évi beszerzési átalány 45,410 korona volt, a mihez mindössze 576,000 koron járult a beiktatási dijakból. 192o/21-ben ehhez még 19,482 korona pótátalá

„ . . . ... t

és 200,000 K rendkivüli átalány járult. A múlt tanévben a rendes átalány 212,500, a rendkivüli átalány 500,000 korona volt. Ekkorra azonban a könyv és folyóiratok ára már annyira felsző'kött, ez arányban számítva, a

javadalom/békeátalánynak csupán l/2o-ad részét tette ki. A Könyv tárkony ági

, . . ... / ,

segítség terén tehát csakugyan rászorul a támogatásra, ez a körülmény az v ban magában véve még nem indokolja az elszakitásig meziő reformot.

*

Ugyanezt mondhatjuk a személyzet érdekéről is. Kétségtelenül

* * —

méltányos, ha e jól kvalifikált testület tagjai a jő'vőben nem a 9-ik, hanem a 8-ik fizetési osztályban kezdik meg működésüket és ha az igazgató a 4-ik rangosztályig emelkedhetik. E statuselonyöket azonban talán megkaphatná akkor is, ha mai szervezetében maradna és az öt statust csak papiroson egyesítenék. Hiszen tényleges avancement úgy sem vihető keresztül. Ho* _ 1*

vá lehetne előléptetni vagy áthelyezni pl. a No'vénytani Múzeumnak tisztvisí lojét, mint megint csak a Növénytani Múzeumba. Meg a Múzeumi könyvtári Is Egyetemi könyvtári személyzetet sem lehet ténylegesen közös statusba foglal ni, mert a Széchenyi könyvtár kizárólag hungaricumokkal foglalkozik és az ottani kő*nyvtáro snak okvetlenül magyar tó'rténésznek, viszont az Egyetemi